Dögkeselyű
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Neophron percnopterus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A fakókeselyű elterjedési területe.
A telelőterületek kék színnel vannak jelölve. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat és Dögkeselyű témájú kategóriát. |
A dögkeselyű vagy egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.
Előfordulása
Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.
Alfajai
- Dögkeselyű (Neophron percnopterus percnopterus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Arábia, Afrika
- Indiai dögkeselyű (Neophron percnopterus ginginianus), Közép-Ázsiától Dél-Indiáig
- Neophron percnopterus majorensis, a Kanári-szigetek keleti szigetei (Fuerteventura, Lanzarote és Alegranza)
Megjelenése
Hossza 58-70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155-170 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm.
Életmódja
Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.
Szaporodása
Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, amelyeken 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.
Kárpát-medencei előfordulása
Az 1800-es években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.
Védettsége
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Képek
-
-
-
-
-
Tojása -
_01.jpg)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
