Nepomuki Szent János-kápolna (Marosvásárhely)
| Nepomuki Szent János-kápolna | |
| Ország | Románia |
| Település | Marosvásárhely |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1730 |
| Bezárás | 1941 |
| Típus | kápolna |
| Elhelyezkedése | |
 Nepomuki Szent János-kápolna
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 33′ 08″, k. h. 24° 33′ 14″46.552200°N 24.554000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 08″, k. h. 24° 33′ 14″46.552200°N 24.554000°E | |
A marosvásárhelyi Nepomuki Szent János-kápolnát 1730-ban építették a Szentkirály utca (ma Kossuth utca) környékén, közel a Maros-hídhoz. 1930-ban még épségben állt, de a következő évtizedben romosodni kezdett, majd a mezőgazdasági gimnázium építésekor lebontották.
Története
1719-ben pestisjárvány pusztította a Székelyföldet és a Barcaságot. A vész elmúlta iránti hálából a jezsuiták 1730-ban kápolnát építettek Nepomuki Szent Jánosnak, Csehország, a hidak, és a gyónási titok védőszentjének.[1] Hosszú időn keresztül minden évben körmenetet rendeztek a szent ünnepnapján. 1853-ban egy árvíz megrongálta.[2] Egy fénykép tanúsága szerint 1930-ban még épen állt az épület és a benne levő szent szobra,[1] de 1933 után romosodni kezdett. 1940-41-ben a területet eladták, a kápolnát pedig lebontották, hogy itt építsék fel a Kós Károly tervezte mezőgazdasági gimnáziumot (ma Traian Săvulescu Mezőgazdasági Szakközépiskola). A vasrácsos kerítés elemeiből virágágyás-kerítést készítettek a plébánia udvarán, azonban a szobor sorsa ismeretlen.[2]
Leírása
A Híd utcából (ma a Kossuth utca része) induló egykori Kápolna utcában állt.[3] Barokk stílusban épült, boltíves mennyezetét négy, virágdíszítéssel ellátott pillér tartotta. A szobor feltehetőleg papi ruházatban és süveggel ábrázolta a szentet. A boltívek nyílásait alacsony kovácsoltvas kerítés, egyik oldalon kétszárnyas kapu zárta, távolabb pedig léckerítés védte az épületet.[1] A hátsó boltívet később téglafallal zárták le.[2] A 19. század közepén a következőképpen írják le: „A vámos-híd véginél jobb felől szép épületecske, kétfelé nyíló vasrácsos ajtóval, mellette egy nagyobbszerű csengettyű falábon, borona festett vaskapcsos gerendák innepélyre való sátornak állítvák, kerülete deszkakorláttal béfoglalva. A XVIII. század elein téglából építették a jésuiták az akkori dühöngött pestis emlékére, hol évenként Sz. János napkor imák tartatódnak.”[4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Keresztes 28–30. o.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Léstyán 166. o.
- ↑ Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 109. o. (1996). ISBN 9789739755443
- ↑ Benkő Károly. Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben. Marosvásárhely: Mentor, 32. o. (2001). ISBN 9735990105
Források
- ↑ Keresztes: Keresztes Gyula. Marosvásárhely régi épületei. Marosvásárhely: Difprescar (1998). ISBN 9739866905
- ↑ Léstyán: Léstyán Ferenc: Marosvásárhely katolikus múltja. In Marosvásárhely történetéből I. szerk. Pál-Antal, Szabó. Marosvásárhely: Mentor. 2007. ISBN 9789735992767
.svg){kind=small}