Norwegian Wood (This Bird Has Flown)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
The Beatles
Norwegian Wood (This Bird Has Flown)
dal a(z) Rubber Soul albumról
Megjelent1965. december 3. (UK, album)
1965. december 6. (US, album)
FelvételekAbbey Road Studios, 2. stúdió
1965. október 12., 21.
StílusFolk rock, pop
Nyelvangol
Hossz2:05
KiadóParlophone (UK)
Capitol (US)
SzerzőLennon–McCartney
ProducerGeorge Martin
A(z) Rubber Soul album dalai
Drive My Car
(1)		Norwegian Wood (This Bird Has Flown)
(2)		You Won't See Me
(3)

A Norwegian Wood (This Bird Has Flown) a The Beatles együttes 1965-ös dala a Rubber Soul albumról.[1] A dal szerzője John Lennon, de a szöveg írásában közreműködött Paul McCartney is. A dalon George Harrison szitáron is játszik. Így ez lett az első nyugati rock zene, amelyben indiai hangszerek is megszólalnak.[2]

A dal megírása

A dal szövegének keletkezése egészen 1965 január-február környékéig nyúlik vissza. Ekkor Lennon akkori feleségével, Cynthia-val, George Martinnal és annak feleségével, Judy-val síeltek a svájci St. Moritzban. Lennon az egyik esti órákban a fürdőszobábban találta ki a dal korai verzióját és az első verzéjét: "I once had a girl, or should I say she once had me". A dalszövegre hatással volt Bob Dylan akkori dalainak stílusa is, ami egy történetet mesél el és félelemetes, rejtályes nőalakok szerepelnek benne.[3] Amikor hazaért akkor Paul is csatlakozott hozzá a szám megírásában. Azt nem tudni, hogy a két szerzőpáros közül ki mennyi arányban járult hozzá a dal szövegéhez. Lennon az 1980-as Playboy magazinnak adott interjújában íg nyilatkozott: "Teljesen az én dalom."[4] Paul ezzel szemben így fogalmaz: "60-40 arányban Johnnak adom, mert az övé volt az ötlet is meg a dallam is. Én adtam viszont hozzá a líraiságot, meg én találtam ki, hogy gyújtsuk fel a a kérót, szóval nekem is jár belőle valami. Nem beszélve a középső nyolc taktusról."[5] A dal eredeti munkacíme ekkor még This Bird Has Flown volt. A dalcímmel kapcsolatban is eltérnek a vélemények. John azt nyilatkozta, hogy nem tudja a cím eredetét. McCartney ezzel szemben azt állítja, hogy akkori barátnőjének, Jane Ashernek a testvére, Pete adta az ötletet. Ezzel kapcsolatban így emlékszik: "Peter Asher lambériáztatta a szobáját, akkoriban nagy divat volt a faburkolat. Norvég fa. Valójában fenyő, még pedig az olcsó fajtából."[6]

A st. moritz-i Badrutt's Palace Hotel, ahol Lennon elkezdte a dalt írni 1965 januárjában.

A dal szövege Lennon egyik korábbi nőügyét taglalja, rejtélyes utalásokkal, hogy akkori felesége ne sejtsen semmit.[7] A szerzeményben szereplő lányról (aki az elrepült madárral azonosít szerzője) több elképzelés is van. Philip Normann szerint az együttes fotósának, Robert Freeman felesége, Sonny Drane német model lehet az ihlető. A dal címe annyiban kötődik hozzá, hogy Angliában az eredeti származását szégellve norvégnak hazudta magát. Harrison egyik korábbi barátnője, Marie Guirron szerint viszont Lindy Ness a szöveg ihletője (akire már tettek utalást a Please Please Me című slágerükben). Azonban Pete Shotton, Lennon gyerekkori cimborája inkább a család egyik barátját, az újságíróként dolgozó Maureen Cleave-t testesíti meg.[8]

A dal felvételei

A dalt 1965. október 12-én kezdték el rögzíteni. Lennonnak az volt az eredeti elképzelése, hogy Harrison szitáron játsszon a felvételen.[9] Ekkoriban már nem volt ismeretlen nyugati zenékben az indiai hangzás alkalmazása (elég csak megemlíteni a The Yardbirds Hearth Full of Soul vagy Ray Davies See My Friends című számát).[10][11] Azonban 1965 őszére a rock és az indiai zene összefonódása már addigra nem volt ismeretlen, de a The Beatles volt az első, akiknek dala végül lemezre került. Azonban mind az EMI hangmérnőkeit, mind Harrisont (aki csak éppen barátkozott a hangszerrel) kihívás elé állította. Így hiába is próbálkozott Lennon különböző hangzásokkal[12], végül Harrisonra bízta a szitárjáték megkomponálását. Ennek vágtak neki újból október 21-én. A dal címe is a próbák alatt lett Norwegian Wood. Ez a dal azonban utat mutatott a hatvanas évek több előadójának (pl. The Rolling Stones, The Monkees vagy Jimi Hendrix), hogy az indiai hangzást beépítse a dalaikba.[13]

Közreműködött

Ian MacDonald szerint:[14]

Jegyzetek

  1. ↑ „Rubber Soul - The Beatles | Album | AllMusic” (English nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 25.) 
  2. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Íme, a tíz legjobb Beatles-dal (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  3. ↑ Ian MacDonald. A fejek forradalma. Helikon Kiadó, 214–215. o. (2015) 
  4. ↑ Stone, Rolling: 100 Greatest Beatles Songs (en-US nyelven). Rolling Stone, 2020. április 10. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  5. ↑ Barry Miles. Paul McCartney. Cartaphilus Kiadó, 302–303. o. (2009) 
  6. ↑ Barry Miles. Paul McCartney. Cartaphilus Kiadó, 302. o. (2009) 
  7. ↑ Bánosi György, Tihanyi Ernő. Beatles zenei kalauz, 64. o. (1999) 
  8. ↑ Marsi József. Beatles kódex, 66–67. o. (2022) 
  9. ↑ Rolling Stone Interview with Jann Wenner, 1970 (British English nyelven). JOHN LENNON. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  10. ↑ michaelhalpin1: Rubber Soul - 50th Anniversary of The Beatles Classic album (British English nyelven). Louder Than War, 2015. december 3. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  11. ↑ Ian MacDonald. A fejek forradalma. Helikon Kiadó, 214. o. (2015) 
  12. ↑ „Anthology 2 - The Beatles | Album | AllMusic” (English nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 25.) 
  13. ↑ Cott, Jonathan: John Lennon: The Rolling Stone Interview (en-US nyelven). Rolling Stone, 1968. november 23. (Hozzáférés: 2025. január 25.)
  14. ↑ Ian Macdonald. A fejek forradalma. Helikon Kiadó, 213. o. (2015) 
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Norwegian_Wood_(This_Bird_Has_Flown)&oldid=115821”