Novo Selo (Kupres, Szerb Köztársaság)
| Novo Selo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kupres |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 11,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,33 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 04′ 49″, k. h. 17° 08′ 55″44.080300°N 17.148600°EKoordináták: é. sz. 44° 04′ 49″, k. h. 17° 08′ 55″44.080300°N 17.148600°E | |
Novo Selo (szerbül: Ново Село) falu Kupres községben Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. Novo Selo településnek a Szerb Köztársaság területére eső része. A község központi települése.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 79, közúton 109 km-re délre, a Vitorog-hegység területén, a Kupreško polje (Kupresi mező) fennsíkjának északi részén, 1100 – 1200 méteres magasságban fekszik, de egyes részei 1400 méteres magasságba is felnyúlnak. Több kis falucskából áll, melyek többnyire a fennsík északkeleti szélén találhatók.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 319 | 123 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 320 | 123 |
Története
A területén több helyen található középkori sírkő tanúsága szerint már a középkorban lakott hely volt.[4] Az ilyen sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, ahol 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer stećak található. A térséget 1518 körül foglalta el a török, mely valószínűleg a középkori település végét jelentette. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a település Blagaj község része volt.[5] 1910-ben a faluban 64 házat, 539 ortodox szerb és 3 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. Novo Selo településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 320-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település egy része a Szerb Köztársasághoz, azon belül Kupres községhez került, másik része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció részét képező Kupres községben maradt.
Nevezetességei
- Glavica – középkori, észak-déli tájolású stećak sírkő.[4]
- Középkori temető maradványai a pravoszláv temető mellett 35 db észak-déli tájolású stećak sírkővel. Közülük néhány félhold, kereszt, alma, fonat és csigavonal díszítésekkel van ellátva.[4]
- Steljac, egyedülálló, középkori, északkelet-délnyugati tájolású, szarkofág formájú stećak sírkő, félhold és rozetta díszítéssel.[4]
- A településen található a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének elesett katonáinak emlékműve.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 74. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 274. o.
