Frankfurt (Oder)

	Frankfurt (Oder)
; Frankfurt (Oder) címere	; Frankfurt (Oder) zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Brandenburg
Kerület	Frankfurt
Járás	Brandenburg (1990–, status quo)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1225
Polgármester	Martin Patzelt (CDU)
Irányítószám	15201–15236
Körzethívószám	0335; 033605;
Rendszám	FF
Testvérvárosok	Lista Gorzów Wielkopolski (1975–); Słubice (1975–); Nîmes (1976–); Vantaa (1987–); Heilbronn (1988–); Vicebszk (1991–); Tzoran-Kadima (1997–); Yuma (1997–); Vraca (2009–); Tijuana; Słubice County (2005–); Scandicci;
	Népesség
Teljes népesség	58 818 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	432 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	19–135 m
Terület	147,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″52.342083°N 14.551667°EKoordináták: é. sz. 52° 20′ 32″, k. h. 14° 33′ 06″52.342083°N 14.551667°E
	Frankfurt (Oder) Pozíció Brandenburg térképén
	Elhelyezkedése Brandenburg térképén
	Frankfurt (Oder) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt (Oder) témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Frankfurt am Main.

Frankfurt [ˈfʁaŋkfʊət] vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján fekszik, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köti össze a városrésszel.

Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
Emlékművek:
- Frigyes Károly bronzszobra;
- Egy parkban Ewald Christian von Kleist költő emlékműve (1779), aki 1759. augusztus 24-én a kunersdorfi csata után itt halt meg;
- az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785. április 27-én itt az Oderába fulladt.

Története

Lengyelország 1225–1249
Brandenburg 1249–1373
Cseh Királyság 1373–1415
Brandenburg 1415–1701
Porosz Királyság 1701–1871
→→ Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
Németország 1990–

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette. 1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt. A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került. 2001-ben nagymértékű lakásbontási program vette kezdetét, melynek során számos, az NDK-s időkben épült panelházat bontottak el. 2005-ig mintegy 3500 lakással lett kevesebb a városban.

Vallások

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok. A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben egy pogrom alkalmával legyilkolták őket, de nemsokára újabb zsidók költöztek a városba. 1561-ben az izraelita hitközség már rendelkezett zsinagógával, 1697 és 1699 között pedig Németországban először itt nyomtatták ki a Talmudot.

Gazdaság

Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
Folyami kikötő.