Uros
Innen: Hungaropédia
(Oros (keresztnév) szócikkből átirányítva)
Az Uros[1] régi magyar személynév, valószínűleg az úr szó -s kicsinyítőképzős származéka, de származhat az orvos szó régi alakjából is.[2]
Rokon nevek
Gyakorisága
Az 1990-es években az Uros és az Oros szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok
Uros
Oros
- január 17.
- december 1.
- december 19.
Híres Urosok, Orosok
- I. István Uroš szerb király (1223 – 1277)
- II. István Uroš szerb király (1253 – 1321)
- III. István Uroš szerb király (1276 – 1331)
- IV. István Uroš szerb cár (1308– 1355)
- V. István Uroš szerb cár (1336-1371)
- Uroš Predić (1857 – 1953) az egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
- Uros Vilovski szerb kézilabdázó.
- Uros Veselic szlovén labdarúgó.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 Ladó-Bíró, 122. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 98. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)