Pataki József (történész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pataki József (egyértelműsítő lap).
Pataki József
Született1908. december 26.
Kászonjakabfalva
Elhunyt1993. szeptember 17. (84 évesen)
Kolozsvár
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozásatörténész,
egyetemi tanár
Iskolái
SírhelyeHázsongárdi temető

Pataki József (Kászonjakabfalva, 1908. december 26. – Kolozsvár, 1993. szeptember 17.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete

Kászonjakabfalván született, az elemi iskolát Apahidán, középiskolai tanulmányait a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte, 1926-ban. A kolozsvári I. Ferdinánd (román) Egyetemen 1930-ban szerzett egyetemes- és román történelem, valamint román nyelv szakos oklevelet. Tanári pályáját egykori gimnáziumában kezdte, majd Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Tanítóképzőben és gimnáziumban tanított. 1941–44 között a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt, ebben az időszakban szerkesztette az Iskolai Értesítőt, cikkei jelentek meg az Erdélyi Iskola, az Erdélyi Tudósító és a Székely Nép című lapban. 1944-től katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba került, ahonnan 1948 végén szabadult. 1949–1955 között a kolozsvári Kereskedelmi középiskola, majd a Tanártovábbképző Intézet tanára, 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeș-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Doktori disszertációját Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel a Ferenc József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben. 1993. szeptember 17-én hunyt el, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Demény Lajossal közösen kutatták és tárták fel a huszita mozgalom erdélyi elterjedésének és az 1437-es parasztfelkelés okainak ismeretlen adatait. Tanulmányaikat A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955) című kötete közölte 1956-ban, A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére címmel. A magyar és a román tudományos kapcsolatok történetéhez készült beszámolója a Kelemen Lajos Emlékkönyvben jelent meg 1957-ben. Erdély gazdasági fejlődésének tervére vonatkozó levéltári feldolgozásai közé tartozik az 1971-ben Csíkszeredában kiadott, A Csíki vashámor a XVII. század második felében című tanulmánya, amely a székelyföldi vasipari hagyományokat mutatja be. A Nürnbergben őrzött okmányok mélyreható elemzése lehetővé tette, a Hunyadiak vajdahunyadi uradalmában folytatott gazdálkodás megismerését. Ez az értékes XVI. századi forrásanyag a Román Akadémia gondozásában jelent meg 1973-ban, amelynek összegyűjtéséért, illetve feldolgozásáért Nicolae Bălcescu-díjjal tüntették ki. Legenda és valóság címmel közölte a Korunk 1970/4 számában a Csíki székely krónikáról írt kritikáját. Történetírói érdeme a székelység múltjára vonatkozó anyag feltárása. Imreh Istvánnal közösen kutatták és tették közzé román nyelven az Acta Napocensis 1967, 1969-es múzeumi évkönyvben, valamint magyar nyelven az Aluta 1969 és 1970-es számában Udvarhelyszék mezőgazdaságának XVI. századi múltjából készült munkájukat. Ugyancsak közös tanulmányuk, A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején, amely a Székely felkelés 1595-1596 előzményei, lefolyása, következményei című könyvben jelent meg, 1979-ben. Az 1981-ben elkészült Kolozsvári emlékírók 1603–1720 című kötete több évtizedes kutatásának eredménye, amely Kolozsvár múltjára vonatkozó, kiadatlan emlékiratok közreadásával vált hasznos forráskiadvánnyá. Demény Lajossal együttműködve és a Kriterion Könyvkiadó segítségével indították útjára a Székely Oklevéltár új sorozatát, melynek köteteiben az egykori Udvarhelyszék törvénykezési anyagaiból válogattak. Az 1983-ban és 1985-ben megjelent I. és II. kötetet közösen szerkesztették, ugyanakkor az 1994-ben megjelent III. kötet előkészítésében is részt vett. 1991-ben Batthyány Ignác születésének 250. évfordulója alkalmával, a Csíki Székely Múzeumban szervezett emlékkiállításon, Pataki József méltatta a nagynevű erdélyi püspök munkásságát. Imreh Istvánnal közösen állították össze a Kászonszéki krónika 1650–1750 című könyvet, amely 1992-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó és a Kriterion Könyvkiadó közös gondozásában. Az előszóban az alábbiakat olvashatjuk: „A hajdani kászoniak életét, sorsát felidézve, magyar nemzetiségi önismeretünk ügyét kívántuk szolgálni. Valljuk, hogy a teljességre, épségre törő emberi életnek nélkülözhetetlen eleme a valóságot tükröző, csonkítatlan történeti tudat.”

Művei

  • Anjou királyaink és a két román vajdaság. Kolozsvár, 1944
  • A huszita forradalmi mozgalom elterjedése hazánkban, és hatása a parasztok 1437–38. évi felkelésére. In: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955). Kolozsvár, 1956
  • A magyar és román tudományos kapcsolatok történetéhez. In: Kelemen Lajos Emlékkönyv. 1957
  • Husitské revolucní na uzemí Lid eové republiky rumunkské. In: Mezinarodní ohlas husitsví VIII. Prága, 1958
  • Atitudinea lui Radu de la Afumați și a lui Joan Zápolyan în ajunul luptei de la Mohács În: Studia, 1967
  • Contribuții la studiul agriculturii Transilvănene 1570–1610. Imreh Istvánnal Acta MVSEL Napocensis, I. II. 1967, 1969
  • Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához 1570–1610. Imreh Istvánnal. Aluta I., Sepsiszentgyörgy, 1969
  • Legenda és valóság. Korunk 1970/4.
  • Adatok Udvarhelyszék állattartásához 1570-1610. Imreh Istvánnal. Aluta II., 1970
  • A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971
  • Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea. Bukarest, 1973
  • Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből és testvéri együttműködéséről a román nemzettel. In: Studia, 1976
  • A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Imreh Istvánnal. In: Székely felkelés 1595–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979
  • Székely oklevéltár. I–II. Demény Lajossal. Bukarest, 1983, 1985
  • Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Fehér könyvek. Bukarest, 1990
  • Kászonszéki krónika. 1650–1750. Imreh Istvánnal. Budapest–Bukarest, 1992
  • Székely oklevéltár III. Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával. Bukarest, 1994

Irodalom

  • Benkő Loránd: Székely oklevéltár. Magyar Nyelv 1985/4.
  • Benkő Samu: Vasipari hagyomány Csíkban. Előre 1971. november 19.
  • Benkő Samu: Pataki József (1908–1993). Erdélyi Múzeum 1993/3–4.
  • Binder Pál: Megjegyzések a Kolozsvári emlékírók névmutatójához. Helikon 1991/21.
  • Dankanits Ádám: A levéltár tett történésszé. Beszélgetés Pataki Józseffel. A Hét 1975/30.
  • Demény Lajos: A történész Pataki József emlékére. A Hét 1993/43.
  • Egyed Ákos: Székely oklevéltár. Utunk 1983/27.
  • Egyed Ákos: Háromszék egy évszázada. Háromszék 1993/8.
  • Fodor Sándor: „Vidéki” kiadvány. Utunk 1971/48.
  • Fügedi Erik: Domeniul Hunedoarei… Agrártörténeti Szemle 1976/3–4.
  • Heckenast Gusztáv: A Csíki vashámor. Századok 1974/3.
  • Imreh István: Új székely oklevéltár. Korunk 1983/9.
  • Ruffy Péter: Húszezer családnév a XVII. század elejéről. Magyar Nemzet 1976. augusztus 24.
  • Miklós László: Forrás nélkül történelmet nem lehet művelni. Romániai Magyar Szó 1990. július 24.
  • Szőcs János: Pataki József, a történetíró. Hargita Népe, 2008. december 20.
  • Wolf Rudolf: Újabb „fehér könyv” – ezúttal a régi Kolozsvárról. Erdélyi Múzeum 1991/1–4.

Emlékezete a Székelyföldön

  • Márton Áron Főgimnázium: 1995. március 17, Pataki József tiszteletére tudományos ülésszak, emléktábla avatás
  • A Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Évkönyve, az 1994–1995 tanévről. Pataki József: Ezt tettem. (1990), Borsódi László: Így ünnepeltünk, emlékeztünk...
  • Kászonjakabfalva: 2002. július 7, Névadó ünnepség, az elemi iskola Pataki József nevét vette fel
  • Csíki Székely Múzeum: 2008. november 7, Magyar Tudomány Napja, Pataki Józsefre emlékezve.

Előadók: Kiss András: Pataki József Kolozsvárra vonatkozó kutatásai, Sipos Gábor: Pataki József, a tanár, Forró Albert: Pataki József Csík- és Kászonszékre vonatkozó munkássága

  • Hargita Népe: 2008. december 20, Szőcs János: Pataki József, a történetíró.

Jegyzetek

Források

  • Antal Imre: „Tisztesség adassék” . Csíkszereda, 1994
  • A Csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Évkönyve az 1994-95. tanévről. Csíkszereda, 1995
  • Imreh István–Pataki József: Kászonszéki krónika 1650–1750. Budapest–Bukarest, 1992
  • Hargita Népe: Szőcs János: Pataki József, a történetíró. 2008. december 20.
  • Kelemen Lajos Emlékkönyv. Bukarest, 1957
  • Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004
  • Pataki József: A Csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971
  • Pataki József: Domeniul Hunedoara la începutul secolului al XVI-lea. Bukarest, 1973
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
  • Székely felkelés 1595–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Pataki_József_(történész)&oldid=773944”