Podgorje (Pozsegaszentpéter)
| Podgorje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsegaszentpéter |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34335 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 212 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 17° 45′ 54″45.442000°N 17.765000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 17° 45′ 54″45.442000°N 17.765000°E | |
Podgorje (1910-től 1981-ig Podgorje Požeško) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 11, közúton 20 km-re észak-északkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
A település már a középkorban is létezett 1464-ben „Podgorya” alakban nemesi névben bukkan fel először. [2] 1489-ben nemesi birtokként szerepel. A vidék többi településével együtt 1537 januárjában foglalta el a török. A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt.[3] 1698-ban „Podgorie” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban 25, 1760-ban 39 ház állt a településen.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podgorie”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgorje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgorje” néven 55 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 355, 1910-ben 447 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 5%-a cseh, 3%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 253 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 355 | 356 | 353 | 364 | 417 | 447 | 425 | 471 | 421 | 444 | 439 | 371 | 282 | 272 | 302 | 253 |
Nevezetességei
A falu közepén fekvő temetőben álló temetőkápolnája középkori eredetű. Egyhajós épület keletre néző félköríves szentéllyel. Az eredetileg 9x6 méteres román stílusú templomot a 19. században bővítették. Ekkor építették a harangtornyot is. Első írásos említése 1653-ban az egyházi vizitáció okiratában történt régi, falazott épületként, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek. Bangradac erődített település maradványai[9] a Podgorje fölötti erdőben, Vranovac területén találhatók. Északi része 735 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A lelőhelyen a település sáncain belül a késő bronzkorból, az i. e. 10. és 9. századból származó kerámiatöredékek számos darabját találták meg. Tekintettel arra, hogy a vidék régészeti maradványait az erdészeti munkák veszélyeztetik, ennek az értékes helynek a leletmentő régészeti feltárása 2016-ban megkezdődött.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ 3,0 3,1 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 516. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5624.
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
