Csuklyás vöcsök
Csuklyás vöcsök | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Podiceps gallardoi Rumboll, 1974 | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
Dolmányos vöcsök | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csuklyás vöcsök témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyás vöcsök témájú kategóriát. |
A csuklyás vöcsök vagy dolmányos vöcsök (Podiceps gallardoi) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Mauricio Rumboll argentin ornitológus írta le 1974-ben.[3]
Előfordulása
Dél-Amerika déli részén, Argentína és Chile területén honos. Természetes élőhelyei az édesvizű tavak és tengeri tölcsértorkolatok. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 32 centiméter, testtömege 420–610 gramm.[3]
Életmódja
Víz alá bukva, sebes úszással szerzi halakból és más vízi állatokból álló táplálékát.
Szaporodása
Kisebb-nagyobb tavakon épít úszó fészket. 2 tojást tojik, de az egyiket a kikelés után magára hagyja.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe elég kicsi, egyedszáma 800 példány alatti, de az intézkedések hatására stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
- ↑ 3,0 3,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)