Római katolikus templom (Böde-Zalaszentmihályfa)

zalaszentmihályfai középkori templom

A zalaszentmihályfai katolikus templom Zala vármegye egyik legismertebb középkori műemléke.

Környezete

A templom az egykori Zalaszentmihályfa beépített területén kívül, attól nyugatra mintegy egy kilométer távolságban egy dombon túl található, nagyjából félúton Böde felé. Zalaszentmihályfa ma Hottóhoz tartozik, a templom azonban Zalaszentmihályfához. Környezetével együtt felújított műemlék.

Leírása

A műemlék szabatos elnevezése és szakmai leírása a Magyarország Műemlékjegyzéke (Zala megye) alapján: „Zalaszentmihályfa r.k. templom (Szent Mihály arkangyal) 6417 Hrsz.: 034 román 1220 körül A Bödére vezető út mentén, dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródásán támpilléres, Ny-i homlokzati tornyos templom, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A tornyon, a hajón és a szentélyen román kori nyílásrendszer, a Ny-i homlokzaton román kori, félköríves, fonottdíszes, oszlopbélletes kapu, az ívmezőben Agnus Dei – domborművel. Síkfödémes, kazettás mennyezetű hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a toronytesttel egybeépített karzat. A félköríves diadalív fölött felirattöredékek. A karzataljban konzolokon középkori faragványok. Berendezés: 1970-es évek. A templom 1220 körül épült, a 13. század végén szentélyét átalakították. A török időkben elpusztult templomot 1750 körül állították helyre, szentélyét átépítették. Sekrestyéje a 19. században épült. 1923-ban javították és átalakították. 1966-70 között helyreállították. BK.”

Története

A XIII. századi templomot csak 1424-ben említette oklevél. A török időkben elpusztult épületet 1750-ben állították helyre, ekkor nagyobbították meg szentélyét. A következő nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. 1970-71-ben restaurálták, a középkori elemeket láthatóvá tették. > itt csonk

További művészeti-történeti értékei

A homlokzati torony csak részben ugrik ki a templom tömegéből. Ezáltal a bejárat félköríves boltozatával egy előcsarnokot alakítottak ki. A torony a templom belsejében két oszlopon nyugszik, így karzatot alkot. Kettős ikerablakának oszlopfőit állatfejekkel díszítették, a kapu feletti timpanonban Isten báránya látható.

Építészeti részletek

|

Források és irodalom

• Valter Ilona: BÖDE Zalaszentmihályfai rk. templom - TKM Kiskönyvtára 604 sz. - TKM Kiadó, Bp. 1999 _ ISBN 963-554-282-8
• Valter Ilona: A zalaszentmihályfai r.k. templom kutatása Magyar Műemlékvédelem 1971-72. Bp. 1974.145-160.
• H. Vladár Ágnes: A zalaszentmihályfai r.k. templom helyreállítása Magyar Műemlékvédelem Bp. 1974. 161-178.
• Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji "Szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik - Zalaegerszeg, 1971.
• Románkori templomkapuk: Régi és új műveltség egymásrarétegződése a románkori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon. Gyűjtötte és válogatta Bérczi Szaniszló, Bérczi Katalin, Bérczi Zsófia. Budapest: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. 1997. ISBN 963-00-6320-4  
• Bogyay Tamás: A szentmihályfai templom Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye LXXXI/1937/30-35.
• Bogyay Tamás: Két Árpád-kori timpanondombormű Zala megyéből - Technika, 1941/225-229.

Külső hivatkozások

• Vendégváró