Római katolikus templom (Bükkszentkereszt)

Római katolikus templom
Vallás	római katolikus egyház
Egyházmegye	Egri főegyházmegye
Védőszent	a Szent Kereszt felmagasztalása
Település	Bükkszentkereszt
Elhelyezkedése
Római katolikus templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 02″, k. h. 20° 37′ 52″48.0672059, 20.6311913
A Wikimédia Commons tartalmaz Római katolikus templom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bükkszentkereszt római katolikus temploma a Kossuth utca 23-ban áll.

Története

Az akkor még Újhutának nevezett falu lakosságának nagy többsége mindig katolikus volt, mivel a koronauradalomban csak római katolikus munkásokat alkalmaztak. A falunak először Simonides János, a huta bérlője emeltetett egy kápolnát fából; a kápolnába saját költségén szlovák nyelvű papot hozatott. Ez az építmény 22 évet bírt ki, aztán az egyik vasárnapi szentmise után a hívek szeme láttára összeomlott. Oltárát Répáshutára vitték, örökmécsese a község múzeumába került. A fa kápolna helyén 1800–1801-ben kőtemplomot emeltek. Alapkövét 1800. március 3-án rakták le, és egy év múlva, 1801 húsvétvasárnapján szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Az üvegcsillárt 1887-ben a Bükk utolsó üveggyárosa ajándékozta a templomnak. Tornya eredetileg fából épült, de egy villámcsapás eredményeként leégett, ezért később téglából építették újjá. A harangokat a templomkertben állított haranglábon helyezték el. A két eredeti, rézből öntött harangot az első világháborúban leszerelték, hogy ágyút öntsenek belőlük.

Az épület

Az építmény barokk stílusú. Belső berendezésének nagy részét:

• a szószéket,
• a Mária-oltárt és
• az orgonát

a koronauradalom ajándékaként az 1786-ban feloszlatott pálos rend diósgyőri kolostorából hozták át. Így került ide a. Különlegességnek számít a szószék, aminek oldalán a négy evangélistát eredeti ruházatuktól eltérően, a pálosok fehér öltözetében ábrázolták az azt készítő sajóládi pálos szerzetesek. Főoltára Szent Kereszt felmagasztalását ábrázolja. 614-ben Khozroész perzsa király Fokiosz görög császárt a harcban legyőzve, bevonult Jeruzsálembe. Kifosztotta a várost és az Úr szent keresztjének darabját elvitte Perzsiába. Ez az esemény izgalomba hozta egész Perzsiát és nem jó előjelnek tekintették. Khozroész tisztelettel bánt a szent ereklyével. 628-ban a király utóda Sziroész békét kötött Hérakleiosz császárral és visszaadta a szent keresztet. A császár Jeruzsálemben fogadta a szent ereklyét. Ziszimász pátriárka intelmére, levetve császári díszöltönyét, egyszerű ruhában, mezítláb vitte be a szent keresztet a templomba, hiszen az élet Ura, Jézus Krisztus a kereszten egészen szegényen, minden ékességétől megfosztva adta oda életét értünk. A templom kertjében temették el a falut felvirágoztató Simonides Jánost.

Források

• Bükkszentkereszt község honlapja
• Bükkszentkereszt a www.bukk.info-n
• Körtvélyessi Erzsébet (szerk.), 2000: Vendégváró. Látnivalók Miskolcon. Well-Press Kiadó, Miskolc. p. 84.
• templom
• vendéglátóhely.hu: Bükkszentkereszt