Ramići (Banja Luka)
| Ramići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1757 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 255,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 6,89 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 51′ 59″, k. h. 17° 10′ 15″44.866389°N 17.170833°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 59″, k. h. 17° 10′ 15″44.866389°N 17.170833°E | |
Ramići (szerbül: Рамићи), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 13 km-re északra, a Kozara-hegység területén, 170-250 méteres magasságban fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 633 | 1702 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 344 | 25 |
| Jugoszláv | 42 | 3 |
| Egyéb | 16 | 27 |
| Összesen | 1035 | 1757 |
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a Dragočajka-patal bal partja feletti enyhe magaslaton jelentős késő ókori település és temploma állt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 24 háztartása, 245 ortodox és 36 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 64 háztartást, 307 ortodox szerb és 106 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 69 háztartása és 427 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ban megszüntették az önálló Ivanjska községet, és a község területét Banja Luka községhez csatolták. A boszniai háború végén majdnem az összes katolikus horvátot elüldözték, így 2013-ban már csak 25-en voltak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az egykori vegyes lakosságú falut ma már döntően szerb lakosság lakja, akik túlnyomórészt Bihács, Glamoč, Bosanski Grahov és Kupres környékéről származnak, és a háború végén menekültek el ezekről a területekről.[8]
Gazdaság
- A „Ramići - Banja Luka” vállalkozói övezet a befektetők számára készen álló rendezett építési telkekből, bérbeadásra és eladásra kész épített létesítményekből (az adminisztrációs épület kivételével), valamint, a termelésre helyezve a hangsúlyt, a vállalkozásfejlesztéshez szükséges kiépített támogató infrastruktúrából áll.[9]
- A falu mellett jelentős barnaszén lelőhelyek találhatók.[10]
Nevezetességei
- Grić-Pauša – római kori település és késő ókori bazilika maradványai. A Dragočajka-patal bal partja feletti enyhe magaslaton, mintegy 4000 m2 területen egy nagyobb épületegyüttes, illetve számos ókori épület maradványai találhatók. A leletek építőanyagból, kövekből, téglákból, alapfalakból, cseréptöredékekből és pénzérmékből állnak. A lelőhelyet 1924-ben V. Skarić azonosította. Az első próbaásatásokat 1984-ben B. Graljuk végezte. Ennek során feltártak egy késő ókori bazilikát, félköríves apszissal, színes mozaikokból rakott padlózattal, dekoratív vakolattöredékekkel és bélyeges római téglákkal.[4]
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox templomát 1974-ben szentelték fel.[11]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ 4,0 4,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 156. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ Blažević, Velimir (2017). „Župa Ivanjska, u Bosanskoj krajini, od početka 18. do pred kraj 20. stoljeća”. Bosna franciscana XXV (46), 301-344.. o.
- ↑ Poslovna zona Ramići. preduzetnickiportalsrpske.net
- ↑ Bosanska krajina. srpskaenciklopedija.rs . (Hozzáférés: 2024. december 20.)
- ↑ ШЕМАТИЗАМ III Српска православна Епархија бањалучка 2015. academia.edu . (Hozzáférés: 2025. január 1.)
További információk
