Reményi József (szobrász)
| Reményi József | |
| Született | 1887. január 23.[1][2] Kassa[3] |
| Elhunyt | 1977. december 25. (90 évesen)[1][2] Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (E-1794. fülke)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reményi József témájú médiaállományokat. | |
Reményi József (Kassa, 1887. január 23. – Budapest, 1977. december 25.) magyar szobrász, érem- és plakettművész.
Életútja
1902-től az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos György tanítványa volt a díszítő szobrász szakon. 1905 és 1907 között Telcs Ede műtermében ismerkedett az éremművészet új francia stílusával. 1909-10-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe utazott, ahol Georg Roemer mellett dolgozott. Tőle tanulta meg a negatívba vésett érmek technikáját.[6] Kapcsolatba került Adolf von Hildebranddal is. Az első világháborúban súlyosan megsebesült. 1919-ben kinevezték az Iparművészeti Iskola tanárává. A Tanácsköztársaság bukása után visszavonultan élt, majd 1927-ben visszatért az Iparművészeti Iskola katedrájára és 1944-ig iparművészetet tanított. 1943-tól 1948-ig az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett.[6] 1903-ban mintázta első érmét, 1912-ben jelentős sikereket aratott a kisplasztikai kiállításon bemutatott műveivel. Beck Ö. Fülöp és Telcs Ede mellett a magyar éremművészet egyik megteremtője, az érmet a művészet rangjára emelő alkotó. Művészetét bel- és külföldön egyaránt elismerték, számos kiállítása volt. Stílusára leginkább a modern klasszicizmus és szecesszió jellemző. Korai munkái között a magyar szecessziós éremművészet számos szép darabját találjuk meg, ezek főleg negatívba vésett munkák. Később áttért a mintázásra, sőt a két technikát együtt is alkalmazta. Érem katalógusa 874 tételt tartalmaz.[6] Számos forintérme tervezője.[7] Készített kisplasztikákat, portrékat is.[6]
Tanulmányai
- 1902 – Iparművészeti Iskola
- ? – magánúton Telcs Ede műtermében
- 1909 – állami ösztöndíjjal Georg Roemernél, Münchenben.
Mesterei
Egyéni kiállításai (válogatás)
Köztéri művei (válogatás)
- 1929 – 32-es gyalogezred-emléktábla (Budapest IX. ker., elpusztult)
- 1943 – Arany János-emlékpad (mészkő, Budapest, Városliget, 1944–45-ben elpusztult)
- 1934 – Semmelweis Ignác-emléktábla (márvány, bronz, Budapest VIII. ker., Rókus Kórház)
- 1935 – Kresz Géza-emléktábla (márvány, Budapest V. ker., Bihari u.)
- ? – Dohnányi Ernő (bronz mellszobor, Budapest II. ker., Széher út, lebontották).
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12879.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2,0 2,1 The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ http://www.numismatics.hu/english/jozsef-remenyi-silver-collector-coin/
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 Nagy Ildikó: Reményi József – életrajz. deakgyujtemeny.hu. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény (Székesfehérvár), 2008. [2024. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
- ↑ Legismertebb közülük az évtizedeken át forgalomban lévő békegalambos 10 filléres, és a búzakalászos 20 filléres érmék.
Források
- Pogány Ö. G.: Reményi József életművéről, Művészet, 1961/3.
- Csengeryné Nagy ZS.: Reményi József, Művészet, 1968/3.
- Pogány Ö. G.: Reményi József kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Művészet, 1972/4.
- L. Kovásznai Viktória: Reményi József művészi pályája, M. Ért., 1977
- L. Kovásznai Viktória: Reményi József éremművészete, Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, 1978
- L. Kovásznai Viktória: Reményi József éremművészete 1903–1977, Budapest, 1980
- Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat félmúltjából, Szombathely, 1992
- L. Kovásznai Viktória: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, Budapest, 1999
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 – Reményi József
