Ringelhann György (jogász)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Ringelhann György (egyértelműsítő lap).
Ringelhann György
SzületettRingelhann György Béla
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaIvanits Aranka
(h. 1940–1962)
SzüleiRingelhann Béla
Foglalkozásaügyvéd
Iskolái
Halál okaAz adatok szerializációja sikertelen

Ringelhann György Béla (Eger, 1912. augusztus 3. – Budapest, Józsefváros, 1962. január 8.)[1][2] ügyvéd. Fia ifj. Ringelhann György (1941–2019) orvos, egri polgármester.

Élete

Apja Ringelhann Béla (1883–1954) okleveles gépészmérnök, műszaki főtanácsos, a Ciszterci Diákszövetség alapító tagja, anyja Fejér Julianna (1891–1971). Fivére Ringelhann Béla (1917–1999) belgyógyász, orvostörténész. A Ciszterci Rend Egri Szent Bernát Gimnáziumában érettségizett (1929). Felsőfokú tanulmányait az Egri Érseki Jogakadémián végezte, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán 1933 júniusában cum laude minősítéssel avatták az államtudományok doktorává.[3][4] Ügyvédjelöltként Kozma Győző, majd Szokolay Lajos egri ügyvédnél működött. 1938 augusztusában Hedry Lőrinc főispán tiszteletbeli vármegyei alügyésszé nevezte ki.[5] 1938. szeptemberben az Egri Ügyvédi Kamara bejegyezte az ügyvédek lajstromába Eger székhellyel[6], s ugyanebben a hónapban megnyitotta irodáját a Tárkányi Béla utca 3. szám alatt.[7] 1941 júniusában a főispán Szokolay Lajos elhalálozásával megüresedett vármegyei tiszti főügyészi állásba helyettesítette be.[8] Az év szeptemberében a vármegyei közgyűlés Heves vármegye tiszti főügyészévé választotta.[9] A következő év elején egyhangúlag megválasztották az egri Ipartestület ügyészévé.[10] A második világháború idején tüzérfőhadnagyi rangban szolgált a keleti hadszíntéren. 1942 májusában vonult be katonai szolgálatra és egy évi frontszolgálat után szerelt le. 1943–1944-ben ismét visszatért a harctérre. Élénken részt vesz a város társadalmi életében. A Baross Szövetség egri csoportjának, a Magyar Vendéglősök és Szállodások Egyesülete heves vármegyei csoportjának, a Nemzeti Munkaközpont egri csoportjának és az Egri Sport Club ügyésze volt. 1940. június 27-én az egri főszékesegyházban kötött házasságot Ivanits Arankával, Ivanits Dezső és Berky Aranka lányával.[11] Két gyermekük született.

Jegyzetek

  1. ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 102/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 4.)
  3. ↑ Eger, 1933. november 29. (44. évfolyam, 224. szám)
  4. ↑ Eger, 1933. június 27. (44. évfolyam, 129. szám)
  5. ↑ „Kinevezés”, Eger, 1938. augusztus 9. (Hozzáférés: 2024. december 4.) 
  6. ↑ Budapesti Közlöny, 1938. szeptember 20. (72. évfolyam, 209. szám)
  7. ↑ Eger, 1938. szeptember 11. (49. évfolyam, 144. szám)
  8. ↑ „Vármegyei főügyészi behelyettesítés”, Eger, 1941. június 7., 4. oldal (Hozzáférés: 2024. december 4.) 
  9. ↑ „Főszolgabírónk dr. Szvetitska Antalt, főügyésszé dr. Ringelhann Györgyöt választotta a vármegye közgyűlése”, Eger, 1941. szeptember 17. (Hozzáférés: 2024. december 4.) 
  10. ↑ Eger, 1942. február 2. (53. évfolyam, 35. szám)
  11. ↑ Eger, 1940. június 22. (51. évfolyam, 99. szám)

Források

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Ringelhann_György_(jogász)&oldid=97955”