Somló István (színművész, 1902–1971)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Somló István
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban. (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban. (1931)
SzületettSzontágh István
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségemagyar
SzüleiSomló Jakab
Berger Sarolta
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1923)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (Tor-181. fülke)[1]
Színészi pályafutása
Aktív évek1923 – 1962
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1957
Kiváló művész-díj
1962
Érdemes művész-díj
1956

A Wikimédia Commons tartalmaz Somló István témájú médiaállományokat.

Somló István (született Szontágh) (Szolnok, 1902. május 8.[2]Budapest, 1971. április 5.) Kossuth-díjas magyar színész, színpadi- és rádiós rendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész.

Pályája

Somló (Szontágh) Jakab/Jenő pénztári titkár és Berger Sarolta gyermekeként született. 1923-ban végzett a Színművészeti Akadémián, a Renaissance Színházhoz szerződött. A Belvárosi Színház tagja volt 1924 és 1926 között, 1926-ban a Vígszínház tagja lett. 1928-tól 1931-ig a Színészújság és a Népszava újságírója volt. 1939-ben házasságot kötött Fleischmann Oszkár és Krausz Margit lányával, Mártával.[3] A második világháború alatt zsidó származása miatt nem játszhatott színpadon. A háború utáni első rendezése Gorkij: Éjjeli menedékhely című darabja volt, ezzel a bemutatóval nyílt meg az új Vígszínház 1945. május 1-jén. 1948 és 1949 között Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a Vígszínház igazgatója volt. 1949-től 1951-ig a Belvárosi Színház, 1951-től 1959-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1959 és 1962 között ismét a Vígszínház igazgatója volt. 1962-ben nyugdíjba vonult. Első filmszerepe az 1935-ben készült Ez a villa eladó című filmben, utolsó filmszerepe az 1960-ban készült Virrad című filmben volt. Szerepelt rádiójátékokban és rendezett is. Nevéhez fűződik 1925-ben az első Magyarországon elhangzott rádiójáték – P. Geraldy: Szeretni – rendezése.

Színpadi szerepeiből

  • Sidney Kingsley: Az orvos....Orvos
  • Szép Ernő: Háromlevelű lóhere....Az író
  • Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely....Szatyin
  • Molnár Ferenc: A hattyú....Albert herceg
  • Molnár Ferenc: A császár... Armand Desroses
  • Molnár Ferenc: Liliom... Fogalmazó
  • J. B. Priestley: Váratlan vendég....Coole felügyelő
  • Illyés Gyula: Fáklyaláng....Aulich Lajos
  • George Bernard Shaw: Warrenné mestersége....Praed
  • George Bernard Shaw: Pygmalion....Higgins
  • Molière: A képzelt beteg... Béralde
  • Jean-Paul Sartre: Főbelövendék klubja....Jules Palotin
  • Eugene O’Neill: Különös közjáték....Gordon
  • Eugene O’Neill: Mindörökké... John Loving
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Malinka
  • Makszim Gorkij: Szomov és a többiek....Bogomolov

Színpadi rendezései

Filmjei

  • Ez a villa eladó (1935)
  • Úrilány szobát keres (1937)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Gyarmat a föld alatt (1951)
  • Nyugati övezet (1952)
  • A város alatt (1953)
  • Rokonok (1954)
  • Különös ismertetőjel (1955)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Az élet hídja (1956)
  • Két vallomás (1957)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Láz (1957)
  • A császár parancsára (1957)
  • Éjfélkor (1957)
  • Sóbálvány (1958)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Virrad (1960)

Könyvei

  • Színészek, szerepek (1957)
  • Színészek, rendezők (1965)
  • Kor- és pályatársak (1968)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk