Székely Árpád (festő)

Székely Árpád
Született	Horní Maršov
Elhunyt
Állampolgársága
Szülei	Székely Bertalan
Foglalkozása	festőművész
Sírhelye	Farkasréti temető (37/4-2-38)
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ádámosi Székely Árpád (Marschendorf, 1861. február 28. – Budapest, 1914. május 9.) festő és illusztrátor.

Életútja

Székely Bertalan és Kuderna Johanna fia a csehországi Marschendorfban (ma Horní Maršov) született, ahol apja éppen akkoriban művészi munkát végzett az Aichelburg grófok számára. Miután a középiskolákat Budapesten elvégezte, 1879-ben a Mintarajziskolába került, ahol apjának, majd Schulek Frigyesnek és Rauscher Lajosnak volt tanítványa. 1885-től fogva apja útmutatása mellett dolgozott, 1889–1891-ben Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendékeként Joseph Wopfnernek és főképp Ludwig Willroidernek volt tanítványa, 1891-ben hazajött és Lotz mesteriskolájának lett tagja. Ebben a minőségében részt vett a pannonhalmi freskók megfestésében is. Hasonló dekoratív feladat volt a Budapest-ferencvárosi templom néhány ablaka üvegfestményének tervezése. 1894-ben a Műegyetemen a rajz és az ornamentika tanszékén lett tanársegéd, később adjunktus. Itt, főképp Rauscher Lajos befolyása alatt, rézkarccal kezdett foglalkozni. Míg eddig a dekoratív feladatok, táj- és állatképek festése körül serénykedett; most megtalálta a neki leginkább való művészi technikát. Nagy szeretettel vetette magát a grafikára: rézkarcot, aquatintát, litográfiát készített szorgalmasan, nagy mennyiségben s a hozzá való előkészítő stúdiumokkal: kréta- és ceruzarajzokkal foglalkozott behatón. Egész sor ilyen műve került a kiállításokra és ilyenekre kapta 1906-ban Milánóban a nemzetközi iparművészeti kiállítás díszoklevelét, Magyarországon pedig ugyanebben az évben a Nemzeti Szalon grafikai kiállításán a második díjat. 1914. május 9-én délután 3 órakor hunyt el influenzában. Felesége Deutsch Berta volt. Műveinek egy részét a Szépművészeti Múzeum (Budapest) grafikai osztálya szerezte meg.

Források

• Székely Árpád Művészet, szerk. Lyka Károly, Tizenharmadik évfolyam, 1914. Ötödik szám, 256–2573. o.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935. Győző ny.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965–1968
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8