Székely Júlia (zongoraművész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a zongoraművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Júlia (egyértelműsítő lap).
Székely Júlia
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaStaud Géza (1931–)
Foglalkozása
  • író
  • zongoraművész
  • tanár
  • életrajzíró
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (60-3-142. fülke)[1][2]

Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, Józsefváros, 1906. május 8.[3] – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.

Élete

Székely (Schwarcz) János magánhivatalnok és Freund Borbála lánya.[4] A budapesti Nemzeti Zenede Egyesületben Szatmári Tibornál tanult zongorázni, később Kodály Zoltánnál folytatta tanulmányait, majd 1934-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját mint Bartók Béla növendéke. Egyidejűleg elvégzett egy rendezői tanfolyamot is Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Zongoraművészként 1929-ben Bécsben lépett fel először. Bemutatkozó színdarabja a Nóra leányai címmel[5] a budapesti Nemzeti Kamara Színházban került bemutatásra 1938. április 28-án Bajor Gizi rendezésében. 1945-től 1948-ig a Színház című lap kritikusa volt, 1952 és 1968 között a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, később adjunktus lett, majd pedig docens. Irodalmi tevékenysége jelentős volt. Nagy sikernek bizonyult A repülő egér című regénye (Budapest, 1939). Bartók Béla tanítási módszerét cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel, több átiratot is készített Bartók műveiből. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak írt hangjátékokat, zenész-életrajzokat, valamint televíziós játékokat. Házastársa Staud Géza volt, akihez 1931. július 18-án Budapesten, a Józsefvárosban ment nőül.[6]

Művei

  • A repülő egér (regény, Budapest, 1939)
  • Bűnügy (regény, Budapest, 1941)
  • Ágytól és asztaltól (regény, Budapest, 1943)
  • Boszorkány-konyha (regény, Budapest, 1947)
  • Muzsikusok (regény, Budapest, 1950)
  • Bartók tanár úr (visszaemlékezés, Budapest, 1957)
  • A halhatatlan kedves (regény Beethovenről, Budapest, 1961)
  • Vándorévek (regény Liszt Ferenc életéről, Budapest, 1962)
  • Elindultam szép hazámból (regény Bartók Béla életéről, Budapest, 1965) Online elérhetőség
  • Schubertiada (regény, 1968)
  • Chopin Párizsban (regény, Budapest, 1969)
  • Az ötödik parancsolat (ifjúsági regény, 1970)
  • A magyar Orfeusz (Lavotta és Csokonai életregénye, Budapest, 1973)
  • A magányosság iskolája (regény, Budapest, 1975)
  • Valahol háború is van – Nagyapám tévedett (kisregények, Budapest, 1982)
  • Áldott magányosság (A magányosság iskolája folytatása, Budapest, 1986)

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Székely_Júlia_(zongoraművész)&oldid=730251”