Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)

Szent Mihály-főszékesegyház
Vallás	kereszténység
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Veszprémi főegyházmegye
Egyházközség	veszprémi Szent Mihály-plébánia
Védőszent	Mihály arkangyal
Pap(ok)	Dr. Takáts István ált. helynök-plébános, dr. Kulcsár Dávid káplán
Főesperes	Szabó János
Kanonok	6
Építési adatok
Építése	18. század
Stílus	neoromán
Építtetője	I. István
Alapadatok
Torony	2
Elérhetőség
Település	Veszprém
Elhelyezkedése
Szent Mihály-főszékesegyház Pozíció Veszprém térképén
é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 17° 54′ 10″47.09712, 17.90284
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-főszékesegyház témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.

Története

Alapítása

A mai bazilika északi részén már Géza fejedelem idején egy körtemplom (rotunda) állt. Ennek korai voltára utal, hogy tájolása eltér a székesegyházétól és a később a helyére épített oktogonális kápolnáétól is. Kezdetben magánkápolna lehetett, majd a bolgárokkal vívott háború után válhatott a Szent György-ereklye tiszteletének központjává (innen a titulu- sa). Az Árpád-kori rotundához északról palotaépület csatlakozott. Ez vagy Géza fejedelem szállásépülete lehetett, vagy a királyság első püspöki palotája. A templomot elsőként a Pannonhalmi alapító oklevél (1001) említi; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről: "Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített." A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy vármegye területe is). A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.

Bővítések, újjáépítések

A bazilika a 2010-es felújítás előtt

I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú székesegyházat két toronnyal bővítették. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a katedrálist gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület többi része a török időkben pusztult el. A székesegyház újjáépítése a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejét alapul véve. A gótikus szentélyt és az altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehlo Lili munkái. 1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte. 2005 szeptemberében megkezdődtek a bazilika újabb restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010-re állami támogatásból a templom külseje és belseje is megújult.

Leírása

Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) légi felvételen

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház, légi fotó

Belseje

Biró Márton püspök síremléke

A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907 és 1910 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják. Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk. A székesegyház Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.

A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.

A főhajó a felújítás előtt

Harangjai

A székesegyháznak öt harangja van. Egy az északi, négy a déli toronyban. Északi torony:

• Szentháromság-nagyharang: 3500 kg súlyú, 177 cm átmérőjű, H0 alaphangú. 1725-ben készült Franz Ulrich Scheichel harangöntőnél Bécsben. Magyarország nagyharangjai közül ez a legrégebbi, a székesegyház egyetlen eredeti harangja, a mérete miatt nem rekvirálták el, ugyanis nem fért volna ki a toronyból. Ez a harang a legidősebb 20 mázsa feletti harangja az  országnak. Déli torony:
• Lélekharang, elviszik egy más templomba, Szlezák László öntötte, 150 kg
• szent Anna harang, ezt is viszik egy más templomba, Szlezák László öntötte, 220 kg
• Szent József harang, ezt is viszik más templomba, Gombos Miklós öntötte, 700 kg
• Szent István-harang, mint az összes déli torony harangját, ezt is elviszik, Szlezák László öntötte, 969.5 kg
• A déli torony harangjait elviszik és az Innsbrucki harangöntödében öt új harangot öntenek, így a székesegyháznak hat harangja lesz és az előző régebbi harangokat az egyházmegye más templomaiba szállítják.

Irodalom

• Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1991
• Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000

További információk

• Veszprém harangjai
• 
  Még a 2023-as nagy felújítás előtt
• 
  A székesegyház és a Szentháromság-szobor 2023-ban
• 
  A felújított belső tér
• 
  A homlokzat
• 
  A kripta
• 
  A kripta
• 
  Gótikus mennyezet
•