Szilágyi Béla (színművész, 1836–1899)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Szilágyi Béla
Született1836. február 15.[1]
Pest
Elhunyt1899. augusztus 2. (63 évesen)
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekei
SzüleiSzilágyi Pál
Foglalkozása
SírhelyeFiumei úti sírkert (34/1-2-30)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Béla témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az 1836-ban született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi Béla (egyértelműsítő lap).

Szilágysomlyói Szilágyi Béla (Buda, 1836. február 15. – Budapest, 1899. augusztus 2.)[2] színész, színigazgató, Pest vármegyei levéltári hivatalnok.

Pályafutása

1836. február 17-én keresztelték a budavári római katolikus plébánián.[3] Részt vett mint honvéd 1849-ben 13 éves korában Budavár vívásában és több ütközetben. Színészi pályáját Havi Mihálynál kezdte, majd Erdélyben és Miskolcon játszott. 1852-ben az egyesült arad-nagyvárad-kolozsvári színtársulat énekese volt, négy éven át. 1857-ben került a Nemzeti Színházhoz, ahol ez év augusztus 3-án mutatkozott be a Parlagi Jancsiban, nejével, s ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél." (Pesti Napló, 1857. aug. 5.) Augusztus 9-én a Dalos Pista c. népszínműben, augusztus 11-én a Női harc c. vígjátékban vendégszerepelt. 1861-től Molnár György társulatánál a Budai Népszínházban volt színész és operettrendező. Molnár távollétében művészeti vezetőként működött. Az 1862–1863. években vidéken járt, majd miután az igazgató ellen a városi törvényszék csődöt rendet el, 1864 nyarán önállósítsa magát, és társulatot alapított a tagokból, mint például Krecsányi Sarolta operettprimadonna, vagy Együd István. Igazgatásának első állomáshelye 1864 novemberétől egy évadra az aradi Hirschl-ház volt. 1865 áprilisának közepéig léptek fel itt. 116 előadást tartottak, de a színház nézőtere ritkán telt meg.[4][5] 1865 nyarán Nagybecskereken az adósságok terhe alatt a társulat egy része távozott az együttesből. 1967-ig[6] működött igazgatóként. 1868 és 1874 között a Kolozsvári Színházban játszott. 1870-től feleségével, Víg Rózával Aradra szerződött.[5] 1872. december 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, a Tündérujjak c. ötfelvonásos színmű Kerbrian Richárd szerepében. 1874–től 1878-ig a székesfehérvári társulat művészeti vezetője volt, Károlyi Lajos társaságában színigazgató volt. 1880. április 27-én Kolozsvárott megülte 30 éves jubileumát A tévedt nő című operában, mint Germond György. 1881. október havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, 1881. okt. 16.) 1883–84 telén Marosvásárhelyt volt színigazgató, ám nem kísérte siker a működését, s ezután visszavonult. Halálát tüdőgümőkór okozta. Koporsója felett Hidvégi Ernő mondott búcsúbeszédet.

Családja

Szilágyi Béla első feleségének Harmath Ida énekesnőnek a portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)

Szilágyi Pál színész és torboszlói Bereczky Julianna fia. Nagyapja Kelemen László első magyar színigazgató volt. Testvére Bulyovszkyné Szilágyi Lilla. Első felesége: Harmath Ida, második felesége: Vigh (Lustig) Róza (1844–1876) énekesnő, a pesti német színház, később a Népszínház tagja, akivel 1864 június havában volt a házassága egy Pest melletti faluban.[7] Harmadik felesége Horváth Aranka volt, aki azonban nem volt szinésznő. Meghalt 1901. november 21-én, Budapesten. Gyermekei: ifjabb Szilágyi Béla, Szilágyi Dezső és Szilágyi Aladár színészek. Négy másik gyermeke nem a színészi pályát választotta: Szilágyi Erzsi (Melléki Gézáné), budai postaigazgató neje, Szilágyi Ilonka, Szilágyi Rózsi, tanítónő Hatvanban, Szilágyi Juliska postamesternő.

Fontosabb szerepei

  • Tympanon (Offenbach: Dunanan apó)
  • Zsigmond (Strauss: Metuzalem herceg)
  • Binet (Offenbach: A papagáj)
  • Kancsukow (Suppé: Fatinicza)
  • Germont (Verdi: Traviata)

Fontosabb rendezése

  • Papp Miklós: Az ördög bibliája

Működési adatai

Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2001-ben (34/1-2-30)
  • 1850: Győr
  • 1852–55: Temesvár, Arad, Nagybecskerek, Lugos, Kolozsvár
  • 1854: Szeged
  • 1855–57: Szeged, Szabadka
  • 1857–59: Miskolc–Kassa
  • 1859: Debrecen, pesti Nemzeti Színház
  • 1863: Balatonfüred
  • 1863–64: Nemzeti Színház
  • 1864–68: Arad, Marosvásárhely
  • 1868–74: Kolozsvár, Arad, Buda
  • 1874: Sopron
  • 1874–1878: Székesfehérvári Társulat
  • 1878–81: Kolozsvár

Munkája

  • Színigazgatása alatti dalszíntársulat törvény czikkelei. Arad, év n.

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15055.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 447/1899. folyószáma alatt.
  3. ↑ A budavári r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1836. év.
  4. ↑ B.Gy.: A népszínház ügye, Nefelejts 6. évfolyam 18. szám - 1864. július 31. (adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ 5,0 5,1 Piroska Katalin, Piroska István: Az aradi magyar színjátszás 130 éve, 1818-1948. 1. kötet (1818-1905), Arad : Concord Media Jelen, mek.niif.hu - 2012-2017 ISBN 978 973 7653 51 2
  6. ↑ L.A.: Eredeti levelezések, Nefelejts 9. évfolyam 52. szám - 1867. december 29. (adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ Fővárosi Lapok, 1864. július 3.

Források

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Szilágyi_Béla_(színművész,_1836–1899)&oldid=660405”