Szilágyi János (régész)

Szilágyi János
Született
Elhunyt
Állampolgársága
Foglalkozása	régész szakíró
Tisztsége	múzeumigazgató (1947–1971, Aquincumi Múzeum)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1933, doktorátus, bölcsészettudomány) Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1933)
Sírhelye	Óbudai temető (13/5-I-179)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szilágyi János (Debrecen, 1907. október 17. – Budapest, 1988. április 21.) magyar régész, történész, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa (1953).

Életpályája

Szülei: Szilágyi János és Varga Mártha voltak. Egyetemi tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetemen végezte, ahol 1933-ban latin-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. 1933-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1933–1935 között a debreceni, majd a budapesti tudományegyetemen volt gyakornok és tanársegéd. 1935–1971 között a budapesti Aquincumi Múzeum (Budapesti Történeti Múzeum) munkatársa, 1947–1971 között igazgatója, majd osztályvezetője volt. 1947-ben a budapesti tudományegyetemen római hadtörténelemből magántanári képesítést szerzett. 1949–1953 között szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt. 1952-től az Aquincumi Múzeummal egyesített Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézetből kialakított BTM Régészeti Osztályának a vezetője, ugyanakkor a BTM főigazgató helyettese volt. 1961-től a BTM főigazgatója volt. 1971-ben nyugdíjba vonult. Titkára volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaságnak, tagja az MTA Régészeti Főbizottságának. Fő kutatási területe Pannonia római kori története és régészete, ezen belül a római hadtörténet, különös tekintettel Pannónia római kori katonatörténetére. A római kori bélyeges téglák kutatásával nemzetközi hírnevet szerzett. Számos ásatást vezetett. Sírja az Óbudai temetőben található (13/5-I-179).

Sírja az Óbudai temetőben (13/5-I-179).

Művei

• A pannoniai bélyeges téglák (Budapest, 1933)
• Aquincum és északkelet Pannonia katonai megszállása (Budapest, 1938)
• Aquincum. (Budapest, 1939)
• Pannoniai római segédcsapattestek bélyeges téglái és táborhelyei (Budapest, 1942)
• Az Aquincumi Múzeum Kutatásai és Gyarapodása (1943)
• A daciai erődrendszer helyőrségei és a katonai téglabélyegek (Budapest, 1946)
• Aquincum (Budapest, 1956; németül is)
• Magyarország tűzoltó vonatkozású emlékei a római korból (Budapest, 1960)
• A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig (Budapest, 1960)
• Honismeret és régészet (Budapest, 1973)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://epa.oszk.hu/02000/02007/00030/pdf/EPA2007_bp_regisegei_27_1991_003-011.pdf
• Szilágyi János sírja

További információk

• Soproni Sándor: Szilágyi János (Archaeologiai Értesítő, 1987-1988. 1. sz.)
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar irodalmi lexikon III. (S–Z). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
• Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8