Szinte Gábor (pedagógus)

Szinte Gábor
Született	Sepsikőröspatak
Elhunyt	1914. március 25. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Apja: Szinte László Körjegyző
Foglalkozása	néprajzkutató művészettörténész középiskolai tanár
Iskolái	Országos Magyar Mintarajztanoda és Rajztanárképezde
Sablon Wikidata Segítség

Szinte Gábor (Sepsikőröspatak, 1855. március 21. – Budapest, 1914. március 25.) állami főgimnáziumi tanár, néprajzi és művészettörténeti kutató.

Élete

Felsőbb tanulmányait Budapesten az országos mintarajziskolában és a tudományegyetemen végezte; a szabadkézi és mértani rajzból 1878-ban középiskolai tanári oklevelet nyert. Ezután a váci országos siketnéma-intézetben alkalmazták, ahonnét 1883-ban a dévai állami főreáliskolához nevezték ki; majd a budapesti VIII. kerületi állami főgimnáziumhoz helyeztetett át. Műtörténeti kutatásait a műemlékek országos bizottsága részére kezdte a berekszói, sztrigyszentgyörgyi és dévai templomokon. A hunyadvármegyei történeti és régészeti társulat ülésein több felolvasást tartott. Cikkei: a Kolozsvári Évkönyvben (1893. A malomvízi lovagvár), az Arch. Értesítőben (1892. Krivádiai római kerektorony rajzai); a Hunyadvárm. tört. társ. Értesítőjében és Évkönyvében (1898., 1899.), a M. Iparművészetben (1898. A művészeti érzék és az iskolák), az Erdélyben (1899. 20., 21. sz. Petrozsény és Vidéke, 1903. Marosszék, A pisztráng), az Ethnographia mellékleteiben (1900. 1901., 1903.), a Múzeumi Néprajzi Értesítőben (1905. Kopjafák, temetőfejfák a Székelyföldön) sat. Illusztrációi a Vasárnapi Ujságban, Ország Világban sat. jelentek meg. Szerkesztette a Magyar rajztanárok országos egyesületének Értesítőjét 1898. máj. 15-től 1900. dec. 1-ig, összesen 11. számát Budapesten.

Munkája

• Rajzoló geometria. Bpest, 1902. 1904., 1905. Három rész, tábla- és szövegrajzokkal. (Horti Henrikkel. I. 6. kiadás II. 4. jav. kiadás, III. 2. k. Uo. 1905-1907.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.