Tahitótfalu

Innen: Hungaropédia
(Tahi szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Tahitótfalu
A tótfalui római katolikus templom
A tótfalui római katolikus templom
Tahitótfalu címere
Tahitótfalu címere
Tahitótfalu zászlaja
Tahitótfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterDr. Sajtos Sándor (független)[1]
IrányítószámTótfalu: 2021, Tahi: 2022
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség6228 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,17 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[3]
Földrajzi kistájVác–Pesti-Duna-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 19° 04′ 41″47.752250°N 19.078080°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 19° 04′ 41″47.752250°N 19.078080°E
Tahitótfalu (Pest vármegye)
Tahitótfalu
Tahitótfalu
Pozíció Pest vármegye térképén
Tahitótfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tahitótfalu témájú médiaállományokat.

Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

A vármegye északi részén a Dunakanyarban, Budapesttől 28 kilométerre, Esztergomtól 25 kilométerre, Szentendrétől északra található, a 11-es főút mentén. A Szentendrei-Duna választja két részre, a szentendrei-szigeti Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábánál húzódó Tahira, a kettőt a Szentendrei-szigetre vezető egyetlen közúti híd, a Tildy híd kapcsolja össze. Tótfalun észak-déli irányban az 1113-as út, kelet-nyugati irányban pedig a 11-estől a váci révig húzódó 1114-es út halad keresztül. Az 1113-as a településen egy szakaszon (körülbelül 600 méter hosszban) egyirányú, ezért ott egy másik, ellenkező irányban egyirányú útszakasz is országos közútnak minősül, 11 611-es útszámozással.

Története

A környező településeken előkerült gazdag leletek tanúsága szerint a terület már az őskor óta lakott volt. A rómaiak korában a birodalom határaként a térség nagy jelentőséggel bírt katonai-védelmi szempontból. A Duna vonalára eső limes mentén mindenütt fényjelzési távolságban, így a mai Tahitótfalu területén is – római őrtornyok állottak, a mai Pokol-csárda helyén római hídfőállás maradványai is előkerültek. Stratégiai jelentőségét mutatja a területén létesített 2 római őrtorony. A honfoglalás után a mai község Tahi része egy ideig a névadó Thah családé volt. A rusz (skandináv) Rosd nemzetség sarja, Domonkos a feljegyzések szerint, mint királyi pristaldus 1221-ben Thahban lakott. Ezután, 1237-ben hivatalosan a Szentendrei-szigetet is e nemzetség kapta meg. A területet a Thahiak – a Rosd nemzetség leszármazottai – kihalásával, Albert király 1439-ben Perki vagy Pöröki Franknak adományozta, de 1447-ben Tahit már a Botos család tulajdonában találjuk. 1447-ben a mai község Tótfalu részét már Thotfalw alakban írva említik az iratok. Az elnevezés oka, hogy tót (szlavón/szlovén/szlovák) földművelő telepesek érkeztek a községbe, más kutatás szerint a Toldfalu elnevezést idegen eredetű papok Todfalunak, majd Tótfalunak írták. Ettől kezdve a török időkig a település folyamatosan gyarapodott. 1454-ben a dömösi prépostság szerzett birtokrészt a községben. A község Tótfalu része a török idők alatt ellentétben a Pest vármegyei településekkel (ideértve Tahit is) szerencsés, a Duna által elzárt fekvése folytán nem szenvedett súlyos károkat, sőt sokan a környező településekről is ide menekültek. A többi településhez hasonlóan azonban kettős adózásra kényszerült. A török defterek 1559-ben 26 házat tartanak nyilván, miközben a komáromi kapitányság 12 házat adóztatott. A felszabadító harcok is elkerülték Tótfalut. Wattay János a váci járás szolgabírája ide menekítette több település, így Vác magyar lakosságát is. A falu 18. század elején etnikailag homogén maradt és olyan jelentős település volt, mint Cegléd. 1715-ben 45, 1720-ban 41 háztartást vettek nyilvántartásba. Mária Terézia regnálása alatti úrbéri rendezés (1770) 52 24/32 telket tart nyilván. A térség a törökök kiűzése után a Zichy család tulajdonából az óbudai koronauradalomhoz került, és királyi tulajdon maradt 1848-ig. 1838-ban és 1876-ban nagy árvíz pusztított a községben, az 1900. évi tűzvész 130 házat emésztett el. A sziget egyéb településeihez hasonlóan a reformáció tanai elég korán hatottak a községben, s ez mindvégig meghatározó maradt. Tahitótfalu református közösségének egyik kiemelkedő vezetője és lelkésze volt a 20. században Kováts J. István, akinek földi maradványai a falu református temetőjében nyugszanak. A második legnagyobb közösség, a reformátusoknak körülbelül a felét kitevő katolikusok mellett feltétlenül megemlítendő a 19. század második felében betelepülő baptista közösség. 1789-ben területén 2058 hold szántó. 400 hold szőlő, 25 hold kert, 499 hold rét, 1102 hold legelő, 1522 hold erdő található. A feljegyzések szerint lakosai hajóvontatással és hajóslegénykedéssel, halászattal is keresik kenyerüket. A filoxéra pusztításáig nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a bortermelés. Ezt bizonyítja Canci Ágost stuttgarti születésű festőművész 1859-ben festett „Tahi szüret” című festménye, ami ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található) A község ez időben malommal rendelkezik, valamint jelentős folyami átkelő. Bizonyos források szerint a két község hivatalosan csak 1980-ban egyesült.[4] Tahitótfalu nevét a Belügyminisztérium ugyanakkor már 1900-ban megállapította. Már az 1880-as években is így nevezték a hozzá tartozó, Tahi puszta miatt.[5] A két településrészt összekötő híd (Almásy-híd) 1914-re készült el, a második világháborúban a németek által felrobbantott hidat 1947-ben építették újjá (Tildy híd), mai formájában a növekvő közlekedési igényeket kielégítve 1978 óta áll. A mai napig ez az egyetlen út, mely a szigetet a szárazfölddel összeköti. A Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu a községet a sziget legnagyobb agrártelepülésévé teszi. Noha az utóbbi időben nőtt a településrészen a tercier szektorban dolgozók száma, a község megőrizte tradicionális és agrár jellegét. Tahitótfalu legjellemzőbb termesztett növénye az eper. Tahi a 19. századtól kezdve fokozatosan betelepült, elsősorban a fővárosi tehetős, polgári-művészi réteget vonzotta a nyugodt környezet és a Budapesthez való közelség. Ez meghatározta a községrész üdülő jellegét. Olyan hírességek találtak otthonra itt a Visegrádi-hegység lábánál, mint például a festő Ferenczy család és az építész Pollack Mihály. Az 1960-as évektől máig ható fővárosi migráció viszont alaposan felduzzasztotta az agglomerációba tartozó településrészt. A község Tótfalu részének lakossága pedig az 1990-es években elsősorban az Erdélyből érkezőkkel gazdagodott. Így a község lélekszáma mára meghaladta az 5000 főt. Jelenleg az ország harmadik legnagyobb községi rangú települése (Erdőkertes és Páty után), amely városi rangra vágyik.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Budai Mihály (FKgP)[6]
  • 1994–1998: Budai Mihály (független)[7]
  • 1998–2002: Budai Mihály (független)[8]
  • 2002–2006: Budai Mihály (független)[9]
  • 2006–2008: Budai Mihály (független)[10]
  • 2009–2010: Dr. Sajtos Sándor Imre (független)[11]
  • 2010–2014: Dr. Sajtos Sándor Imre (független)[12]
  • 2014–2019: Dr. Sajtos Sándor Imre (független)[13]
  • 2019–2024: Dr. Sajtos Sándor (független)[14]
  • 2024– : Dr. Sajtos Sándor (független)[1]

A településen 2009. február 1-jén azért kellett időközi polgármester-választást tartani,[11] mert az előző polgármester betegség miatt 2008 októberében lemondott.[15] A választáson két független jelölt indult: dr. Sajtos Sándor Imre, Tahitótfalu addigi alpolgármestere – aki 1141 szavazatot szerzett – és Pörzse Sándor, az Echo TV műsorvezetője, akire 667-en szavaztak. A szavazáson a jogosultak 42 százaléka adta le voksát.[16]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7253
5486
5722
5953
6226
6224
6228
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,4%, református 24,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,4% (27,8% nem nyilatkozott).[17] 2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 19,4% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[18]

Itt születtek

Nevezetességei

Képek

Gazdaság

A településen hagyományos epertermesztés folyik, eperbort is készítenek.[20] Pisztrángtenyésztés is folyik 2007 óta, a tenyészetben nyers és füstölt pisztrángot, illetve saját készítésű pisztrángpástétomot is forgalmaznak. Őshonos állattartás keretében rackajuh- és szürkemarha-tartás is folyik, e gazdaságok fő profilja az állatok tartásán felül a tejtermék-előállítás. A községben működő "Háromkaptár" kosárközösség számos családot lát el friss zöldséggel.

Testvértelepülés

Szerbia Tóthfalu, Szerbia (Délvidék)

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. 3,0 3,1 3,2 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Tahitótfalu - I Love Dunakanyar
  5. Horváth Lajos–Kovacsics József, Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15: Pest megye, Budapest, 2000, 182.
  6. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. 11,0 11,1 Tahitótfalu települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  12. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  13. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  14. Tahitótfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  15. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  16. Polgármestert választottak Tahitótfaluban (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  17. Tahitótfalu Helységnévtár
  18. Tahitótfalu Helységnévtár
  19. Pollack Mihály
  20. Tóth Adrienn: Újrateremteni az eper lelkét egy másik testben. Vinoport, 2011. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)

További információk

Magyarország Dunabogdány 5 km Magyarország Kisoroszi 10 km

Észak
Nyugat  Magyarország Tahitótfalu  Kelet
Dél

Magyarország Vác 3 km
Magyarország Leányfalu 2 km Magyarország Pócsmegyer 5 km