Takáts József (főjegyző)
| Takáts József | |
| Született | 1767. március 18. Keszthely |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Győr |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | főjegyző, író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Takáts József témájú médiaállományokat. | |
Péteri és téti Takáts József, gyakran: Péteri Takáts József (Keszthely, 1767. március 18. – Győr, 1821. május 4.) megyei főjegyző, író.
Életpályája
Takáts Márton és Varga Katalin iparos polgári szülők fia. Középiskoláit 1776-80-ban és 1783-86-ban Győrben járta; itt Fabchich József tanára buzdította a magyar nyelv és irodalom művelésére; közben 1781-83-ig Keszthelyen folytatta tanulását. 1790-ben már a klasszikus nyelveken kívül németül, franciául, angolul, később olaszul is beszélt. A gimnáziumi tanulmányok végeztével a győri papnövendékek közé vétetett föl és a négy évi teológiai tanfolyamot a pozsonyi papnevelőben végezte és az ottani irodalmi iskolának egyik vezetője és lelke volt. A pozsonyi szeminárium elhagyása után szüleihez ment Keszthelyre és végképp elhagyta a papi pályát. 1791-ben Festetics György gróf László fia nevelését bízta reá, 500 forint évi fizetéssel és rendes nyugdíjjal. Bécsben folytatta nevelői pályáját hét évig; 1797-ben és a következő évben neveltjével beutazta Magyarországot és Erdélyt; 1798-ban egy könyvkiadó vállalatot Magyar Minerva címmel létesített, melynek támogatására a gróf évi ezer forintot igért; de a vállalat II. köteténél a gróf megvonta a segélyt; ezért 1799-ben lemondott nevelői állásáról; azonban a gróf kivánságára, aki 500 forint évdíjat biztosított számára, még egy évig megmaradt Bécsben; azután megvált állásától és az ügyvédi pályára lépett. Bécsben a költészettel való foglalkozás mellett élénk részt vett Görög lapjának a Magyar Hírmondónak szerkesztésében. Itt ismerkedett meg Kisfaludy Sándorral, szerették egymást egész a sírig. 1800-ban, midőn elhagyta Bécset, először szülőföldjén akarta otthonát megalapítani; majd Pesten próbált szerencsét, végre pedig Veszprémben telepedett meg állandóan, ahol a káptalan megtette őt ügyészének. Ekkor nősült meg; 1801. október 26-án Mindszentpusztán,[1] feleségül vette bábai Bay Eszter (1776–1847) kisasszonyt,[2] akinek a szülei bábai Bay Sándor (1737–1808), földbirtokos,[3] és pani Hamar Anna (1743–1803) voltak.[4] Felesége révén sógora bábai Bay Gáspár (1784–1872), Győr vármegye másodalispánja 1842 és 1846 között, táblabíró, földbirtokos.[5] Lázas munkásságot fejtett ki ezután is a magyar írók munkáinak kiadása érdekében. Sokat levelezett Baróti Szabó Dáviddal, Kulcsárral, Göröggel, Révaival stb. A nyelvújítási harc során szembeszállt Kazinczy Ferenccel. 1808-ban nagyobb birtokot vett Téten (Győr megye) és mint «a veszprémi káptalan pereinek és jószágainak direktora» nemességének épségben tartása mellett 1808. november 11-én I. Ferenc magyar királytól a «téthi» előnevet nyerte adományban.[6] 1810-ben lemondott jószágigazgatói állásáról és Téten telepedett le. Itt sok kellemetlenség érte a rágalmazók hazug hírei miatt és több évtizedig tartó pere is volt, mely izgalmaival egészen haláláig keserítette; a per tárgya a téti erdő volt. Téti és győri tartózkodása idejére esnek a nyelvújítási harc legmozgalmasabb évei; ezen küzdelemben ő is élénk részt vett. 1816-ban Győrmegye főjegyzője lett; 1821-ben már alispánnak jelölték; de még a választás előtt azon év május 4-én meghalt Győrben. A Mezőörs mellett található mindszentpusztai birtokán helyezték örök nyugalomra. A gazdag levéltár, mely halála után egyetlen fiára Takáts Sándorra szállott, 1873-ban, ennek halála után fontszámra adatott el egy szatócsnak; tetemes része ugyan vétel útján mégis a nagyobb könyvtárak (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság, Erdélyi Múzeum stb.) birtokába jutott; de sok magánkézbe is került. Takáts Sándor ezekből (cikkeit, költeményeit és levelezését) sokat közölt munkájában. Kisfaludy Sándor és Virág Benedek műveinek első kiadója volt. A keszthelyi kastély falán áll emléktáblája 1967 óta. Költeményeit és cikket, többnyire névtelenül közölték az egykorú hirlapok és folyóiratok. Cikke a Zalai Közlönyben (1882. 13-15. sz. A magyarországi írók munkáinak könnyebb kinyomtatását tárgyaló gondolatok 1799.); a Válogatott Darabokban. (Kiadta Cselkó István. Pozsony, 1817. 2. bőv. kiadás 1827. Takáts erkölcsi oktatásából); levele Somogyi Gedeonhoz. Győr, 1820. márcz. 7. (Figyelő I. 1876. 248. l.).
Munkái
- Költeményes munkáji. Bécs, 1796.
- Erköltsi oktatások, mellyeket Tolnai gróf Festetits László kedves tanítványának szivére kötött. Uo. 1799. (Magyar Minerva II. k.).
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Stohl Róbert: Egy honismereti utazáselmélet a XVIII. századból, Honismeret, 2012/4., pp. 22–26.
- Stohl Róbert: Festetics László neveltetéséről, Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények, 2008., pp. 211–233.
- Stohl Róbert: Adatok Péteri Takáts József nevelői tevékenységéhez Archiválva 2007. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Könyv és nevelés, 2005/4
- Magyar életrajzi lexikon
- Zalai életrajzi kislexikon
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Takáts József és Bay Eszter házassága - Mindszentpuszta (In: Mezőörs) - 1801. okt. 26.
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Takáts Józsefné Bay Eszter halála, Győr (in: Mezőörs) - 1847. feb. 20.
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Bay Sándor közbirtokos halála, Mindszentpuszta (in: Mezőörs) - 1808. márc. 12.
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Bay Sándorné Hamar Anna halála - Mezőörs - 1803. jún. 24.
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Bay Gáspár
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 62. kötet - 532 - 534. oldal