Armen Tahtadzsján

Armen Tahtadzsján
Született
Elhunyt	Szentpétervár
Állampolgársága	orosz szovjet orosz
Házastársa
Gyermekei	Leon Takhtajan
Szülei
Foglalkozása	botanikus biológus pteridológus egyetemi oktató növénygyűjtő
Iskolái	Leningrádi Egyetem (1928–1929) Jereváni Állami Egyetem (1929–1931)
Kitüntetései
Sírhelye	Smolensk Armenian cemetery
Armen Tahtadzsján aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Armen Tahtadzsján témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Armen Tahtadzsján (örményül: Արմեն Թախտաջյան, oroszul: Армен Леонович Тахтаджян / Armen Leonovics Tahtadzsjan, a nemzetközi szakirodalomban: Armen Takhtajan, egyéb névváltozatok: Takhtadjan, Takhtadzhian; Oroszország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah, Şuşa, 1910. június 10. – Szentpétervár, 2009. november 13.) szovjet-örmény botanikus, a 20. századi növény-evolúciókutatás, növényrendszertan és növényföldrajz egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Érdeklődési területébe tartozik még a virágos növények morfológiája, a paleobotanika és a Kaukázus növényvilága. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Takht.”. Tahtadzsján a leningrádi Komarov Botanikai Intézetben dolgozta ki 1940-ben zárvatermőkkel foglalkozó növényrendszertanát, ami elsősorban a növények közti filogenetikus kapcsolatok vizsgálta. Rendszere egészen az 1950-es évek végéig nem volt ismeretes a nyugati világban, ekkoriban kezdte levelezését és közös munkáját az amerikai botanikussal, Arthur Cronquisttel, akinek osztályozási rendszerében (Cronquist-rendszer) erősen kimutatható a Tahtadzsjánnal és más komarovi botanikusokkal váltott levelek hatása. A Tahtadzsján-rendszer a zárvatermőket törzsként kezeli, ami két osztályt tartalmaz: a Magnoliopsida (kétszikűek) és a Liliopsida (egyszikűek) osztályokat. Ezeket alosztályokra, majd öregrendekre, rendekre, családokra bontja tovább. A rendszer hasonló a Cronquist-rendszerhez, ám inkább a magasabb rendszertani szinteken komplex, a rendekből és családokból pedig a kisebb méretet favorizálja, hogy a karakterisztikus és evolúciós kapcsolatok könnyebben megragadhatóak legyenek. Tahtadzsján rendszere a mai napig igen befolyásos rendszernek számít, ezt használja például a Montreali Botanikus Kert is. Tahtadzsján szintén kidolgozta a növényföldrajzi régiók egy rendszerét. Tahtadzsján az Orosz Tudományos Akadémia tagja, 1971-óta pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja (foreign associate).

Válogatott munkái

• A. Takhtajan, Th.J. Crovello and A. Cronquist (1986). Floristic Regions of the World.
• A. Takhtajan (1991). Evolutionary Trends in Flowering Plants
• A. Takhtajan (1997) Diversity and Classification of Flowering Plants