Telmányi Emil (hegedűművész)
| Telmányi Emil | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Arad |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Holte |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Szülei | Telmányi Emil |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1905–1911) |
| Zenei pályafutása | |
| Hangszer | hegedű |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telmányi Emil témájú médiaállományokat. | |
Telmányi Emil (Arad, 1892. június 22. – Holte, Dánia, 1988. június 13.) hegedűművész.
Életrajza
Édesapja Telmányi Emil (1856–1900) főgimnáziumi tanár. Anyai ágon az erdélyi örmény nemesi Kövér család leszármazottja, édesanyja rétháti Kövér Elvira.[1] [2] 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő (hegedű), Koessler János (zeneszerzés) és Herzfeld Viktor (kamarazene) tanítványaként végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását; 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön, e minőségében 1927-ben mutatkozott be a budapesti közönségnek. 1929 után saját (utazó) kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatórium tanára volt. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó), amely azonban nem azonos a Bach idejében használt barokk vonóval. A modern magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője, rendkívüli fantáziájú, elmélyült művész. Mindig a magyar zene népszerűsítését szolgálta; Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója, nemzeti zenénk eredményes propagátora volt haláláig.
Díjai
- Reményi-díj (1907)
Jegyzetek
- ↑ Kövér család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723
- Fancsali János: Telmányi Emil és szülőföldje. In: Fancsali János: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003.111-152.
