Területét székelyek népesítették be, a település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először. Régibb térképek és okmányokban mindenütt Gyergyó-Toplicza néven találjuk meg. A maroshévízi meleg forrásokat I. Rákóczi György fejedelem 1638-ban maga is meglátogatta, mivel a Siklósi Mihálynak küldött instructióját a gyergyói meleg fürdőkön (in Thermis Gyergyoiensibus) írt alá.[1]1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt.
A trianoni békeszerződésigMaros-Torda vármegyeRégeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.
2002-ben nyilvánították municípiummá.[2]
Fenyvesek övezte gyógyfürdőtelepe a Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, 655–690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os radioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, melyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült.[3]
Az Urmánczy kastély 1903 és 1906 között épült
Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a Maros mellett, 25 °C-os vize van
Románia
é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.991831°N 25.370856°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.991831°N 25.370856°E
.svg){kind=small}
