Phyllomyias uropygialis
Phyllomyias uropygialis | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Phyllomyias uropygialis (Lawrence, 1869) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Phyllomyias uropygialis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Phyllomyias uropygialis témájú kategóriát. |
A Phyllomyias uropygialis a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt George Newbold Lawrence amerikai üzletember és amatőr ornitológus írta le 1869-ben, a Mecocerculus nembe Mecocerculus uropygialis néven.[2] Egyes szervezetek a Tyranniscus nembe sorolják Tyranniscus uropygialis néven.[3]
Előfordulása
Az Andokban, Argentína, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és magaslati cserjések, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 11 centiméter, testtömege 8-9 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 28.)