Végvári Tamás (színművész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Végvári Tamás (egyértelműsítő lap).
Végvári Tamás
Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele
Portréja az Active Studio oldalán
Földi Tamás felvétele
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaGyőry Franciska (1961 - 2010)
Gyermekeikét gyermek:
Végvári Borbála (1967) Végvári Eszter (1969)
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1962)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1962–2010
Híres szerepeiHamlet
Shakespeare: Hamlet
Dobcsinszkij
Gogol: A revizor
Mráz úr
Abigél
A Wikimédia Commons tartalmaz Végvári Tamás témájú médiaállományokat.

Végvári Tamás (Budapest, 1937. május 20. – Budapest, 2010. május 16.[1]) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Több vidéki és fővárosi teátrumhoz kötötte szerződés, 1982-ben a budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja volt.

Életpályája

A főiskolát 1962-ben végezte el. Első szerződése a Pécsi Nemzeti Színházhoz kötötte. 1964-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz, 1969-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1971-től egy évtizedet a Thália Színházban töltött. 1981-ben a Nemzeti Színház társulatához csatlakozott. 1982-ben több társát követve a Budapesti Katona József Színház alapító tagja volt. 1996-tól szabadúszó, 2004-ben csatlakozott a Madách Kamara a későbbi Örkény István Színház társulatához. Drámai hősök mellett karakterszerepeket is alakított. A Galócza című darab címszerepében karikírozó képességeit is bizonyíthatta. A rövidlátó, csetlő-botló gengszter szerepében – ritka lehetőségei egyikeként – a közönséget önfeledt nevetésre késztette. Utolsó szerepe Örkény István Macskajáték című darabjának öregedő pozőrje volt.[2] Tekintélyes a film- és tévészerepeinek száma. Sokat foglalkoztatott szinkronszínész volt, több mint kétszáz filmet szinkronizált. Magyar hangot kölcsönzött többek között Al Pacinónak 29; Ben Kingsley-nek 13; Harrison Fordnak és Robert De Nirónak tíz alkalommal, valamint David Attenborough-nak több ismeretterjesztő filmsorozatban. A legszebben beszélő magyar színészek egyike. Ennek megfelelően hangja ismerősként cseng a rádióhallgatók fülében, számos felvétele megtalálható a hangarchívumban. Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényének rádióváltozatában a főszerepet játszotta. Tapasztalatainak átadására is volt lehetősége; beszédművészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Közéleti szerepvállalása is jelentős. 1993 és 1996 között ügyvivője a Magyar Színészkamarának; vezető szerepet vállalt a Magyar Színész-kamarai Egyesületben és a Magyar Színházi Társaságnál is. 2010. május 16-án hunyt el, négy nappal 73. születésnapja előtt. Felesége Győry Franciska színésznő volt. Lányaik: Borbála és Eszter.

Színházi alakításai

Az Örkény István Színház oldalán
A Katona József Színházban
Az Örkény István Színházban

Mozgókép

Film

Televízió

  • Máglyák Firenzében (1967)
  • Beismerő vallomás (1970)
  • A csodadoktor (1972)
  • Mézesfazék (1972)
  • Romantika (1972)
  • Szerelem bolondjai (1976)
  • Az elnökasszony (1976)
  • Teréz (1977)
  • Abigél (1978)
  • Visszajelzés (1979)
  • Forró mezők (1979)
  • Zokogó majom (1980)
  • A bolond lány (1981)
  • A puszta télen (1981) narrátor
  • Az utolsó futam (1983)
  • Széphistória (1984)
  • Boldogtalanok (1984)
  • A Molitor ház (1985)
  • Üvegvár a Mississippin (1986)
  • Vásár (1986)
  • Évmilliók emlékei (1986)
  • Megoldás (1987)
  • Öld meg a másik kettőt! (1988)
  • Protokoll (1989)
  • Angyalbőrben (1990)
  • A cár őrültje (1990)
  • Pénzt, de sokat! (1990)
  • Hölgyek és urak (1992)
  • Privát kopó (1992)
  • A félelem fokozatai (1994)
  • Éretlenek (1995)
  • Helyet az ifjúságnak (1996)
  • Jóban Rosszban (2005)
  • Virágzó Magyarország (2007) narrátor[5]

Szinkron
Továbbá

Hang és kép

CD-k, hangoskönyvek, hangjátékok

  • Az 1001 éjszaka meséiből
  • Ottlik Géza: Hajnali háztetők (Rátóti Zoltánal közösen)
  • Molère: Scapin furfangjai (1972)
  • Vészi Endre: Kirakatrendezés (1973)
  • Helmut Bez: Visszaút (1974)
  • Nádasy László: Egy a sok közül (1974)
  • Mauriac: Az éjszaka vége (1975)
  • Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (1977) - Maugli
  • Boldizsár Iván: Csizma és szalonna (1978)
  • Kazarosz Aghajan: Anahit (1978)
  • Mikszáth Kálmán: Apám ismerősei (1979)
  • Percy Bysshe Shelley: A Cenci ház (1979)
  • Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
  • Szász Imre: Áldozatok (1979)
  • Bereményi Géza: Házasságkötő terem (1980)
  • Ördögh Szilveszter: Kapuk Thébában (1980)
  • Esko Korpilinna: Bianca és a lelkek (1981)
  • ÍRÓVÁ AVATNAK - Gelléri Andor Endre indulása (1982)
  • Két hangon (1982)
  • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
  • Schwajda György: A Szent család (1982)
  • ÚTON - Hatvan év hétköznapjai a művészet és az újságírás tükrében (1982)
  • Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
  • Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
  • Kellér Andor: A rulettkirály (1983)
  • Takáts Gyula: Színház az Ezüst Kancsóban (1983)
  • Zimre Péter: Köszönjük, Mr. Bell! (1983)
  • Edith Anderson: Martin Luther King élete és halála (1984)
  • Eugene O'Neill: Boldogtalan hold (1984)
  • Folytassuk! - Dorogi Zsigmond rádiókompozíciója Vas István műveiből (1985)
  • Kopecsni Péter: Cseh pályaudvar (1985)
  • Walter Scott: A lammermoori nász (1985)
  • Benedek Elek-Illyés Gyula: Az égig érő fa (1986)
  • Alekszej Arbuzov: Találkozás (1987)
  • William Butler Yeats: A színészkirálynő (1987)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1988)
  • Békés Pál: Pincejáték (1989)
  • Ruitner Sándor: Lacrimosa (1991)
  • Szakonyi Károly: Egy kis hotel (1991)
  • Mihail Bulgakov: Színházi regény (1992)
  • Alekszandr Szolzsenyicin: A tankok igazsága (1993)
  • Béres Attila: Nosztalgia Tours (1993)
  • Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
  • Tandori Dezső: Vér és virághab (1995)
  • Tandori Dezső: K.u. Confusionarius (1996)
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • A vad gróf tárcái – Teleki Sándor emlékezik (1998)
  • Vértessy Sándor: Asbóth Sándor, Lincoln magyar hőse (2000)
  • Határ Győző: Asszonyok gyöngye (2001)
  • Rádiószínház – Szerb Antal leveleiből (2001)
  • Francis William Bain: A hajnal leánya (2003)
  • Nagy András: Arad, éjjel (2003)
  • Borenich Péter: A kenguru galeri (2004)
  • Szigethy András: Pilátus az ügyész előtt, avagy a birodalmi ember vallomása (2005)
  • Umberto Eco: Loana királynő titokzatos tüze (2007)

Díjai, elismerései

Kapcsolódó fejezetek:

Bővebben: A budapesti Katona József Színház külföldi vendégjátékainak listája

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Végvári_Tamás_(színművész)&oldid=854630”