Vajda Gyula (tanár, 1843–1909)

Vajda Gyula
Született	1843. május 14. Kaposvár
Elhunyt	1909. március 26. (65 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	bölcseleti doktor, áldozópap, egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1873)
Sírhelye	Házsongárdi temető
Sablon Wikidata Segítség

Vajda Gyula György (Kaposvár, 1843. május 14. – Kolozsvár, 1909. március 26.) bölcseleti doktor, piarista áldozópap és egyetemi tanár.

Élete

A gimnázium öt osztályának elvégzése után 1864. augusztus 31-én a piarista-rendbe lépett Vácon; tanulmányait Kecskeméten fejezte be. 1868-tól 1870-ig mint próbaéves tanár működött Kisszebenben. 1868. augusztus 24-én szentelték pappá. Tanított 1871-től 1874-ig Veszprémben és Kecskeméten. 1873-ban a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet a történelemből és földrajzból. 1879-től 1882-ig Budapesten tanított és 1880-ban egyetemi magántanári képesítést nyert az Árpádkori művelődéstörténelemből. 1882-től Kolozsvárt működött 27 évig mint házfőnök és főgimnáziumi igazgató. Az itteni egyetemen 1883-ban magántanár, 1889. május 6-tól címzetes rendkívüli, 1892. augusztus 5-től rendkívüli és 1895. augusztus 18-ától a magyar művelődéstörténelemnek rendes tanára volt. 1903-04-ben a bölcseleti kar dékánja, 1891-től 1909-ig az Országos Tanárvizsgáló Bizottság rendes tagja, 1906-tól annak elnöke, 1895-ben a Kalazantinum főfelügyelője, 1894-től rendi kormánysegéd és szentszéki ülnök is volt. Cikkei a kecskeméti római katolikus főgimnázium Értesítőjében (1873. A történelem és földrajz gymnasiumainkban, különösen mint az érettségi vizsgálat tárgyai); a budapesti főgimnázium Értesítőjében (1882. A kegyes-tanítórendiek megtelepülése Pesten.)

Könyvei

• Városaink befolyása a közműveltségre. 1000–1301. Budapest, 1878
• A váradi regestrum (1209–1235). Magyar műveltségtörténeti kútfők ismertetése és bírálata. Budapest, 1880 (ism. Századok)
• Erdély viszonya a portához és a római császárhoz, mint magyar királyhoz a nemzeti fejedelemség korában. Kolozsvár, 1891

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3   [1]