Varga Ferenc (szobrász)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Varga Ferenc
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Székesfehérvár
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Neustadt an der Weinstraße
Állampolgársága
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Ferenc témájú médiaállományokat.

Varga Ferenc (Székesfehérvár, 1906. május 29.USA, 1989. szeptember 3.) szobrász.[1]

Pályafutása

Tehetsége korán megmutatkozott, már tíz évesen festeni kezdett otthon. A Képzőművészeti Főiskolán mesterei Bory Jenő és Sidló Ferenc voltak, már főiskolásként elnyerte a Ferenczy-díjat. A főiskola elvégzése után Bory Jenő mellett tanársegéd volt, és tanított 1940-ig. 1937-ben nősült meg, felesége Pázmán Anna, fia ifj. Varga Ferenc, amerikaiként már Frank Varga, aki szintén képzőművész lett. Varga Ferenc első sikerét 1926-ban egy kiállításon „Éva” című márványszobrával érte el, majd Piszke I. világháborús emlékművét készítette el, melyet 1930. november 2-án avattak fel, Habsburg József főherceg jelenlétében. 1928-ban Lord Rothermere díjat kapott, majd Olaszországba került ösztöndíjjal. Itt már több szobrát megvásárolták, majd hazatérése után a „Betlehemes Mozgalom” keretében szentek szobrait készítette templomok számára. További I. világháborús emlékművei Kiskunfélegyházán és Szatmárnémetiben (Satu Mare) vannak. „Szent István és tanítványa” című szobra (1939) a székesfehérvári Ciszterci Gimnázium épületében látható, míg Szent Imrét ábrázoló szobra Győrben. 1940-ben Balló-ösztöndíjat nyert, és a Gábor Áron-szoborpályázat első díját is ő nyerte el. 1948-ban emigrált, előbb Belgiumban, majd két évig Kanadában élt, végül az Egyesült Államokban telepedett le. Detroitban (Michigan állam) művészeti stúdiót nyitott, de nehezen indult be újra a képzőművészeti karrierje. 1970-ben stúdiójával együtt Floridába költözött, ahol tovább tanított. 1979-ben az Accademia Italia delle Arti del Lavoro aranyéremmel tüntette ki. A családja által nyilvántartott szobrainak többségét már az Egyesült Államokban alkotta, ezen művei főleg temetőkben és magántulajdonban vannak. Élete utolsó heteiben is dolgozott, majd 1989. szeptember 3-án hunyt el családja körében.

Művek közgyűjteményekben

Köztéri művei

[2]

  • Szent István és tanítványa (carrarai márvány) – 1939, Ciszterci Gimnázium, Székesfehérvár, Magyarország[3]
  • Szent Imre (mészkő) – 1940, Győr, Magyarország[4]
  • I. világháborús emlékmű (bronz) – 1940, Kiskunfélegyháza, Magyarország[5]
  • I. világháborús emlékmű (mészkő) – 1930. november 2., Lábatlan-Piszke, Magyarország[6]
  • Szent István (márvány) – 1958, Toledo, Ohio, USA[7]

Jegyzetek

  1. Ferenc Varga Biography. Varga Sculpturing Studio. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 29.)
  2. Mozgalom, Köztérkép: Varga Ferenc - a Varga Sculpturing Studio alapítója | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  3. Mozgalom, Köztérkép: Szent István és tanítványa - Székesfehérvár (Varga Ferenc, 1939) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  4. Mozgalom, Köztérkép: Szent Imre-szobor - Győr (Varga Ferenc, 1940) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  5. Mozgalom, Köztérkép: I. világháborús emlékmű - Kiskunfélegyháza (Varga Ferenc, 1941) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  6. Mozgalom, Köztérkép: I. világháborús emlékmű - Lábatlan (Fellegi Antal, 1930) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  7. Mozgalom, Köztérkép: Szent István-szobor - Toledo (Varga Ferenc, 1958) | Köztérkép (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)

Források

További információk