Vivékánanda
| Vivékánanda | |
 | |
| Született | নরেন্দ্রনাথ দত্ত Az adatok szerializációja sikertelen Swami Vivekananda's Ancestral House & Cultural Centre[1] |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Belur[2] |
| Állampolgársága | Brit India[2] |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | agyi érkatasztrófa[2] |
 | |
| Vivékánanda aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vivékánanda témájú médiaállományokat. | |
Szvámi Vivékánanda (ⓘ), eredeti nevén Naréndra Náth Datta (Swami Vivekananda's Ancestral House & Cultural Centre, 1863. január 12. – Belur, 1902. július 4.) hindu szerzetes és Srí Rámakrisna vezető tanítványa,[3] a ma már világszerte több mint száz központtal rendelkező Rámakrisna Misszió megalapítója.[4] Kulcsszerepe volt a védánta és a jóga indiai filozófiáinak a nyugati világban történő terjesztésében.[5][6]
Élete
Kalkuttai bengáli arisztokrata családban született és már fiatal korától kezdve érdeklődött a spiritualitás iránt. Olyan istenségek képei előtt meditált, mint Siva, Ráma, Szita és Mahavir Hanumán.[7] A hindu szentírások is érdekelték, beleértve a Védákat, az Upanisádokat, a Bhagavad Gitát, a Puránákat. Miután találkozott Késab Csandra Szén-nel, belépett a Bráhmo Szamádzs rendbe. Egész életén át azt az elvet követte, hogy minden emberben megvan a képesség arra, hogy a kiteljesedést megvalósítsa. Miután Rámakrisna tanítványa lett, megkapta a Vivékánanda nevet és a szvámi címet. Rámakrisna nagy hatással volt rá, tőle tudta, hogy minden élőlény az isteni én megtestesítője, ezért Istennek az emberiség szolgálatán keresztül tehet szolgálatot. Hat évet meditációval töltött a Himalájában, majd térítő buzgalommal utazásokat tett Dél- és Nyugat-Indiában, s a modern védánta egyik legjelentősebb tanítójává vált. Rámakrishna halála után széles körben bejárta az indiai szubkontinenst, majd később az Egyesült Államokba utazott, hogy a hinduizmust képviselje a világvallások 1893-as parlamentjén. Itt kirobbanó siker ért el és ékesszólása, valamint mély benyomást keltő fellépése nyomán világszerte ismertté vált.[4] 1894-ben New Yorkban megalapította a Védánta Társaságot,[8] amely mind a mai napig virágzik.[6] Hangsúlyozta azt, hogy a jóga nem „indiai” és nem kizárólag hindu hagyomány.[6] 1895-ben és 1896-ban az Egyesült Királyságba utazott, ahol nagy sikerű előadásokat tartott, majd más európai országokat is felkeresett.
- A misztikus tanításait később mások is tovább vitték Nyugaton, például Paramahansza Jógánanda, akinek 1946-ban megjelent könyve, „Egy jógi önéletrajza” rendkívül népszerűvé vált az egész világon.
Mesterétől eltérően Vivékánanda sokat adott a külsőségekre, a róla készült képeken elegáns ruházatot, turbánt visel, és jellegzetesen pózol. Amerikai és európai csodálói közé tartozott, akikre nagy hatással volt: Josephine MacLeod, William James, Josiah Royce, Robert G. Ingersoll, Nikola Tesla, Lord Kelvin, Harriet Monroe, Ella Wheeler Wilcox, Sarah Bernhardt, Emma Calvé, Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz. [9][10]
Halála
1902. július 4-én, halálának napján, korán felébredt és a Belur Math templomába ment, ahol három órán át meditált. Napközben a szanszkrit nyelvtant és a jóga filozófiáját tanította a tanulóknak. Este a szobájába ment, kérve, hogy ne zavarják, majd meditációja közben hunyt el. Tanítványai szerint elérte a mahá-szamádhit.[11] Vivekananda beteljesítette korábbi jóslatát, miszerint nem fog negyven évet élni.[12]
Tisztelete
1985 óta születésnapját nemzeti ifjúsági nap néven ünneplik Indiában.[13]
Művei
Magyarul
- A cselekvés és a szeretet jógája; ford. Malik Tóth István, szerk., életrajzi bev. Danka Miklós; Ursus, Bp., 2000 (A cselekvés útja mint spirituális ösvény)
- Rádzsa-jóga, avagy Belső természetünk meghódítása; ford. Malik Tóth István; Lazi, Szeged, 2006
- Karma-jóga; Hermit, Onga, 2015 ISBN 9786155342189
- Idézetek; ford. Milisits Tamás; Madal Bal, Bp., 2020
Jegyzetek
- ↑ Swami Vivekananda: The Living Vedanta (angol nyelven). Penguin India, 2006 (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Swami Vivekananda : Life and Teachings. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Szvámi Vivékánanda. A cselekvés és a szeretet jógája. Ursus, 2000, 21-38. o.. Hozzáférés ideje: 2014. január 14.
- ↑ 4,0 4,1 Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- ↑ Feuerstein, Georg (2002), The Yoga Tradition, Delhi: Motilal Banarsidass
- ↑ 6,0 6,1 6,2 International Yoga Day: How Swami Vivekananda helped popularise the ancient Indian regimen in the West (English nyelven). The Indian Express, 2017. június 21. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ Bhuyan, P. R. (2003), Swami Vivekananda: Messiah of Resurgent India, New Delhi: Atlantic Publishers & Distributors, ISBN 978-81-269-0234-7
- ↑ Gupta, Raj Kumar (1986), The Great Encounter: A Study of Indo-American Literary and Cultural Relations, Delhi: Abhinav Publications, ISBN 978-81-7017-211-6
- ↑ Nikhilananda, Swami (April 1964), "Swami Vivekananda Centenary", Philosophy East and West, University of Hawai'i Press, 14 (1): 73–75, doi:10.2307/1396757
- ↑ Chetananda, Swami (1997). God lived with them: life stories of sixteen monastic disciples of Sri Ramakrishna. St. Louis, Missouri: Vedanta Society of St. Louis. ISBN 0-916356-80-9.
- ↑ Sen, Amiya (2006), Indispensable Vivekananda: anthology for our times, Orient Blackswan, ISBN 978-81-7824-130-2
- ↑ Virajananda, Swami, szerk. (2006) [1910],The Life of the swami Vivekananda by his eastern and western disciples... in two volumes (6th ed.), pp. 645–662., Kolkata: Advaita Ashrama, ISBN 81-7505-044-6
- ↑ National Youth Day. [2014. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 12.)
További információk
