Vlagyimir Oszipovics Bogomolov
| Vlagyimir Oszipovics Bogomolov | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Moscow Governorate |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Moszkva |
| Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Vaganykovói temető |
| Írói pályafutása | |
| Alkotói évei | 1957–2003 |
| Első műve | Iván (1957) |
| Fontosabb művei | Negyvennégy augusztusában (1973) |
| Katonai pályafutása | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Szolgálati ideje | 1941–1952 |
| Háborúi, csatái | Második világháború |
Vlagyimir Oszipovics Bogomolov (oroszul: Влади́мир О́сипович Богомо́лов; eredeti neve Vojtyinszkij (Войтинский); Kirillovka, 1924. július 3. – Moszkva, 2003. december 30.) szovjet katona, író.
Élete
Bogomolov még tankötelezett volt, amikor a Szovjetunió belépett a második világháborúba. 1941-ben közlegényként csatlakozott a Vörös Hadsereghez, ahol a háború lezárásakor már egy egységet irányított. A háborúban megsebesült, valamint több kitüntetést kapott katonai szolgálataiért. A háború után egészen 1950-ig folytatta katonai szolgálatait a katonai hírszerzésnél Kelet-Németországban. 1950 és 1951 között 13 hónapot töltött börtönben hivatalos vád nélkül, majd 1952-ben leszerelt. Az egyik leghíresebb novelláját, az Ivánt (oroszul: Иван, 1957) 1962-ben Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezésében Iván gyermekkora címen megfilmesítették. Leghíresebb regényét 1973-ban publikálta Negyvennégy augusztusában címen, ami a szovjet SZMERS tagjainak történetét meséli el, akik a német katonai hírszerzés ügynökei ellen küzdöttek. Manapság több történész és újságíró megkérdőjelezi Bogomolov katonai szolgálatának hitelességét, és azt feltételezik, hogy a katonai életrajza csak egy hoax.[1][2]
Magyarul
- Titkos küldetés, ford. Nikodémusz Elli, Móra, Bp., 1960
- Iván gyermekkora; Elbeszélések és kisregények, ford. Elbert János, Nikodémusz Elli, S. Nyirő József; Európa, Bp., 1974, (Európa zsebkönyvek)
- Negyvennégy augusztusában – Az igazság pillanata; ford. Fazekas István, Európa, Bp., 1976 ISBN 9630706539
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir Bogomolov (writer) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Olga Kucskina (Ольга Кучкина): Kitalált személy önéletrajza (Автобиография вымышленного лица) (orosz nyelven). Komszomolszkaja Pravda, 2005. szeptember 13. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
- ↑ F. I. Razzakov (Фёдор Ибатович Раззаков). Csodálatos idők élete 1970-1974, Kor, események, emberek (Жизнь замечательных времен 1970-1974 гг., Время, события, люди) (orosz nyelven). Exmo (Эксмо), 120, 168, 182. o. (2004). ISBN 5-699-05394-8
Külső hivatkozások
- Vlagyimir Bogomolov életrajza (angolul)
- Vlagyimir Bogomolov életrajza (oroszul)
