Vlagyimir Lukics Borovikovszkij

Vlagyimir Lukics Borovikovszkij
Arcképe Ivan Vasziljevics Bugaevszkij által
Született	1757. július 24.
Elhunyt	1825. április 6. (67 évesen)
Állampolgársága	orosz
Szülei	Luka Borovik
Foglalkozása	festőművész ikonfestő
Iskolái	Birodalmi Művészeti Akadémia
Kitüntetései	Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata Szent Vlagyimir-rend
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Szmolenszki pravoszláv temető Lazarjevszkoje temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Lukics Borovikovszkij témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vlagyimir Lukics Borovikovszkij (Mirgorod, Poltava Járás, Ukrajna, 1757. július 27. — Szentpétervár, 1825. április 6.) a 18-19. század fordulóján a legismertebb ukrán származású portréfestő az Orosz Birodalomban.

Életpályája

Ukrán kozák családban született, atyja ikonfestő volt, így a fiatal Vlagyimir Lukics Borovikovszkij a rajzolást és a festést atyjától tanulta. Vlagyimir Borovikovszkij-nak három fiútestvére volt, a családi hagyomány szerint mindannyian a Mirgorod ezredben szolgáltak. Vlagyimir Borovikovszkij korán késztetést érzett a rajzoláshoz és a festéshez, már fiatalon ikonokat kezdett festeni a helybeli egyházi intézmények számára. Apja nyomdokain haladt a csendes vidéki életben addig, ameddig fel nem figyelt portréfestői képességeire egy befolyásos barátja, aki megkérte, hogy fesse meg I. Péter orosz cár és Katalin cárnő portréját, a portrék annyira jól sikerültek, hogy a cári család lehetővé tette Borovikovszkij szentpétervári letelepedését, ez 1787-ben történt. Ettől kezdve Szentpéterváron élt és alkotott, Szentpéterváron még képezte magát, D. G. Levickij volt a mestere.

Maria Lopukhina portréja (1797)

Borovikovszkij portréi sokkal különbek voltak, mint a szokványos reprezentatív arcképek, mivel ő igyekezett megragadni az általa festett személy egyéniségét és közvetlen érzéseit. Továbbá lehetőség szerint természeti környezeteben készültek portréi, amelyeken tükröződik a 18. századi orosz szentimentalizmus szelleme. Igen termékeny művész volt, mintegy 500 portrét festett, amelyekből 400 fent maradt mind a mai napig, legtöbbjüket az Állami Tretyjakov Galériában őrzik. Megörökítette az orosz történelem nevezetes alakjait, a cári, s a nemesi családok tagjait, tábornokokat, bírákat és művész embereket, de olykor egyszerű embereket is. Érdemben gyarapította az orosz történelem arcképcsarnokát. Élete utolsó évtizedében egyre inkább vallási képeket festett, de már nem a hagyományos bizánci stílusban, hanem a nyugat-európai stílust követte.

Emlékezete

2007-ben, születésének 250. évfordulója alkalmából emlékbélyeget bocsátottak ki tiszteletére.

Ismertebb portréiból

• I. Péter cár
• II. Katalin (1794-95)
• M. I. Lopuhina (1797)
• A. G. és V.G. Gagarin (1790-es évek)
• Kezeit melegítő paraszt (1790-es évek)

Galéria

• 
  F. A. Borovszki vezérőrnagy portréja
• 
  Szentpétervár metropolitája
• 
  Gavriil Romanovics Gyerzsavin, az orosz felvilágosodás költőfejedelme
• 
  Mirza Ali Kuli Khan
• 
  Gagarin nővérek
• 
  I. Sándor orosz cár II. Katalin cárnő portrészobrával
• 
  A Tretyjakov Galéria 18. századi portréiból, középen a nagy kép Alexander Kurakin diplomatát ábrázolja Borovikovszkij által
• 
  A tél allegóriája
• 
  Még egy részlet a portré csarnokból, jobbról lent közép tájon II. Katalin orosz cárnő portréja
• 
  A sétáló II. Katalin orosz cárnő

Források

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Életrajza, képei (oroszul)

További információk

• Akademičeskie risunki russkih hudožnikov : Vypusk perv'j / A. P. Losenko, P. I. Sokolov, V. L. Borovikovskij et al. ; pod red. A. M.Gerasimova. Moskva : Izdatel'stvo Akademii Hudožestv SSSR, 1949. 10 p., 25 t. fol ill.