WRB Weilburg, Brandhof és Liesing

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
WRB Weilburg, Brandhof és Liesing
WRB "WEILBURG“, "BRANDHOF“ és "LIESING“
SStB „WEILBURG“ és „BRANDHOF“
SB 806
Pályaszám
SB 806
Általános adatok
GyártóWRB
Gyártásban1842
Selejtezés1860
Darabszám3 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés4-2-0
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 475 mm / 1 422 mm
Futókerék-átmérő790 mm
Ütközők közötti hossz5358 mm
Magasság4141 mm
Szélesség2200 mm
Üres tömeg17,6 t
Szolgálati tömeg20,2 t/13,4 t
Tapadási tömeg12,6 t / 8,4 t
Gőzvontatás
Jelleg2'A n2
Hengerek
Száma2
Átmérője329 mm / 318 mm
Dugattyú lökethossza527 mm
Gőznyomás6,5 at
Tűzcsövek
Száma106
Rostélyfelület0,87 m²
Sugárzó fűtőfelület4,7 m²
Forrfelület48,50/43,00 m²(lángjárta)

A WRB "WEILBURG“, "BRANDHOF“ és "LIESING“ gőzmozdonyok a Bécs-Győr Vasút (WRB) személyvonati gőzmozdonysorozata volt, amelyet akkor még Wien-Gloggnitzer Bahn (Bécs-Gloggnici Vasút)-nak neveztek. A három mozdony a vállalat gépgyárában (később a StEG mozdonygyára) John Haswell irányításával készült 1842-ben. Mivel még nem voltak képesek hajlított tengelyt gyártani, amerikai minta szerinti 2'A kerékelrendezéssel készültek. A táblázatban láthatóak az különböző eltérő méretek. Összehasonlítva a WRB Bécs II - Altmann sorozattal, azt láthatjuk, hogy a gőzfejlesztő felületet jelentősen megnövelték, ami minden bizonnyal nagyobb teljesítményt adott. A "Liesing" 1849-ben felrobbant. A másik két mozdony 1853-ban a Déli Államvasúthoz került, ahol a "Weilburg"–ot 1858-ban leállították. A "Brandhof" még SB 806 pályaszámot kapott a Déli Vasútnál, ahol 1860-ban selejtezték. A Bécs-Győr Vasútnak készült F.Nr. 8/1842 gyári számmal a "Brandhof", ami ottmaradt. Közel azonos építési formával követte F.Nr. 19/1844 gyári számmal a "Brandhof II" melyet már a Déli Államvasút szerzett be, és 1858-ban " Krieglach"-ra neveztek át. Mindkét mozdonyt selejtezték 1860-ban.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a WRB – Weilburg, Brandhof und Liesing című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom

  • Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien, 1888
  • Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
  • Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929, Nachdruck: Verlag Slezak, Wien, 1992. ISBN 3-85416-159-X
  • Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3

További információk