Wagner János (építész)
| Wagner János | |
| Született | 1813. október 6.[1] Székesfehérvár[2] |
| Elhunyt | 1904. április 12. (90 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Wagner Gyula |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner János témájú médiaállományokat. | |
Idősebb Wagner János (Székesfehérvár, 1813. október 6. – Budapest, 1904. április 12.) magyar építész, egy építészdinasztia alapítója.
Családja
Gyermekei közül ifj. Wagner János, Wagner Ferenc, Wagner Ödön és Wagner Gyula építészek lettek, míg az ötödik fiú, Wagner György Budapest tiszti főorvosa lett.[3]
Életpályája
Bécsben, majd Berlinben tanult. Hazatérése után, 1844-től tagja volt a pesti céhnek. Önálló művein kívül számos fontos épület kivitelezését végezte (a Vigadó, a régi Tőzsde, a Thonet-ház stb.). Mivel szoros barátság fűzte Ybl Miklóshoz és a bécsi Theophil Hansenhez, egyes alkotásait gyakran e két barátjának tulajdonították. 1874–1875-ben Szkalnitzky Antal műépítész tervei nyomán az ő vállalkozása kivitelezte a Nemzeti Színház első épületének sarokbérházának építését és a színház új homlokzatát – az épületegyüttest 1913–1914-ben részlegesen, majd 1954-ben az utolsó maradványait is lebontották.[4][5][6]
Önálló művei
Fennálló művei
- Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 58. Társasház (kezelője Szilber Szilvia)
- Budapest, Kossuth Lajos u. 14. és 16. sz. bérház,[7] Ebben az épületben lakott a Wagner család.
- Budapest, a tudományegyetem (ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem) élettani intézetének Puskin utcai épülete,[8] mai „B” épület[9]
- Budapest, Belgrád rakpart 23. sz. lakóház
- Aszód, Nevelőintézet (1884)[10]
Csak kivitelező volt: Unger-ház, Vigadó, Tőzsdepalota, Gödöllői Királyi Kastély átalakítása[7]
A második világháború után lebontott művei
- Jálics-ház (az akkori Engels tér, ma: Erzsébet tér)
- Múzeum krt. 9. sz. bérház.
- A Wagner villa, Budán a Gül Baba türbéjét körülvevő jellegzetes eklektikus-romantizáló épülettömb. [11] A Wagner család nyaralója volt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/16929.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/16929.htm. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
- ↑ Tóth Vilmos: Egy építészdinasztia a boldog békeidőkből[halott link]. Honismeret blog (Hozzáférés ideje: 2010. december 17.)
- ↑ Bárdi Ödön: Beszélő téglák, Béke és Szabadság 5. évfolyam 33. szám, 1954. augusztus 18. (adt.arcanum.com)
- ↑ (A nemzeti színház építkezései) Pesti Napló 25. évfolyam 271. szám, 1874. november 25. (adt.arcanum.com)
- ↑ A NEMZETI SZÍNHÁZ. (Arczképekkel és képekkel a 422 — 423. és 426. lapokon.) Magyarország és a Nagyvilág 11. évfolyam 35. szám, 1875 augusztus 29 (adt.arcanum.com)
- ↑ 7,0 7,1 https://welovebudapest.com/cikk/2024/11/11/latnivalok-es-kultura-wagner-villa-rozsadomb-2-kerulet-budai-villa/
- ↑ az utólag ráépített második emelet nélkül
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2025/03/07/elte-bolcseszkar-campus-imagine-varosi-seta-astoria/?utm_source=index.hu&utm_medium=link&utm_campaign=doboz
- ↑ https://aszod-afi.hu/az-intezet-tortenete/
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2024/11/11/latnivalok-es-kultura-wagner-villa-rozsadomb-2-kerulet-budai-villa/
További információk
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.