Bánk (település)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk Nógrád vármegyei Bánkról szól. Hasonló címmel lásd még: Bánk (egyértelműsítő lap).
Bánk
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Bánk címere
Bánk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterTorma Andrea (független)[1]
Irányítószám2653
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség739 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,9 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.924490°N 19.175350°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.924490°N 19.175350°E
Bánk (Nógrád vármegye)
Bánk
Bánk
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk témájú médiaállományokat.

Bánk (szlovákul: Banka)[4] község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

A vármegye délnyugati részén fekszik, Budapesttől 60, Balassagyarmattól 25, Rétságtól 4, Salgótarjántól 68, Váctól pedig 27 kilométerre. A táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, a 2-es főútról Rétság után Romhány felé letérve a 2115-ös úton, amely Bánkból egyébként nem Romhány, hanem Nézsa felé vezet tovább; a falut Romhánnyal az itt kiágazó 2116-os út köti össze. Nyugati határszélén ágazik ki a 2-es főútból a Balassagyarmaton át Salgótarján térségéig vezető 22-es főút. Korábban vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől ezen a vonalon megszüntették a személyforgalmat. A bánki megállóhely közúti elérését a 2115-ös útból kiágazó 21 325-ös út tette lehetővé.

Történelme

A terület ősidők óta lakott, ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első fennmaradt írásos említése 1405-ből való. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.

Szlovák tájház

A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek be, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa. Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, amely a török hódoltság idején pusztult el a körülötte lévő településsel együtt. Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt turistacélpont lett, ám a túlzott látogatottság a víz romlásához vezetett. Ennek az állapotnak a visszafordítására vízminőséget javító berendezést helyeztek el a tavon, illetve a medrét is kitisztították. Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra. 2005-ig üzemelt, később egy-egy különleges alkalomkor személyszállítás is folyt a vágányhálózat 2014-es elbontásáig.[forrás?]

Közélete

Polgármesterei

  • 1994–1998: Lomen János (független)[5]
  • 1998–2000: Lomen János (független)[6]
  • 2000–2002: Dr. Tury Endréné (független)[7][8]
  • 2002–2006: Dr. Tury Endréné (független)[9]
  • 2006–2010: Ivanics András (független)[10]
  • 2010–2014: Ivanics András (független)[11]
  • 2014–2019: Ivanics András (független)[12]
  • 2019–2024: Torma Andrea (független)[13]
  • 2024– : Torma Andrea (független)[1]

A településen 2000. december 10-én időközi polgármester-választást tartottak[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Lakosok száma
730
705
678
643
650
659
780
703
728
739
1980199020012011201320152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[15] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szerbnek, 32,5% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 4,5%, evangélikus 48,2%, felekezeten kívüli 5,9% (22,4% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% szlováknak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak és lengyelnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,9% volt evangélikus, 24,5% római katolikus, 3,4% református, 1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).[17]

Híres személyek

  • Itt született Benczúr Miklós (1821-1862) ügyvéd, honvédtiszt, országgyűlési képviselő.

Látnivalók

  • Evangélikus templom (késő barokk, 1791)
  • Szlovák tájház
  • Bánki-tó

Képek

  • Tó Wellness Hotel
    Tó Wellness Hotel
  • Tó kalandpark
    Tó kalandpark

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 3,0 3,1 3,2 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ szerk.: Etela Rybová: Ľudový odev Slovákov v Maďarsku I. Budapest: Tankönyvkiadó, 33. o. (1989). ISBN 963188365 
  5. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ 7,0 7,1 A 2000. december 10-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 10. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  12. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  13. ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Bánk Helységnévtár
  17. ↑ Bánk Helységnévtár

Források

További információk

Commons:Category:Bánk
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk (település) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Bánk_(település)&oldid=30892”