Küllőd forrásának megtekintése

{{Szerb település infobox
 | név = Küllőd
 | helyi név = Kolut
 | kép =Kolut,_Catholic_Church.jpg
 | képméret =
 | képaláírás = A küllődi katolikus templom
 | címer =
 | tartomány = Vajdaság
 | körzet = Észak-bácskai
 | község = Zombor
 | rang = falu
 | polgármester =
 | irányítószám = 25274
 | körzethívószám = +381 25
 | testvértelepülései =
 | tengerszint feletti magasság = 97
 | terület = 73
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 53
 | szélességi ívmásodperc = 20
 | hosszúsági fok = 18
 | hosszúsági ívperc = 55
 | hosszúsági ívmásodperc = 28
 | weboldal =
}}
'''Küllőd''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Колут'' / ''Kolut'', [[német nyelv|németül]] ''Kolluth'') falu [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] [[Észak-bácskai körzet]]ében, [[Zombor község]]ben, közel a [[Magyarország|magyar]] és a [[Horvátország|horvát]] [[országhatár|határhoz]].
== Fekvése ==
A 83–99 m-es [[tengerszint feletti magasság]]ban fekvő települést nyugatról a (nem messze folyó [[Duna|Dunával]] párhuzamosan futó) [[Bajai-csatorna]] kanyarulatai, keletről pedig a [[Kígyós-főcsatorna|Kígyós-ér]] határolják. Gazdag vízrendszerének köszönhetően a falu határában kiterjedt mocsarak vannak. A településen halad át a [[Zombor]]t és a [[Magyarország]] felé határátkelővel rendelkező [[Béreg]]et összekötő, 18-as számú főút.
== Története ==
A település első említése [[1261]]-ből való, előző neve ''Kollut'' volt. Nevét az oklevelek ''Külünd'', ''Kylynd'', ''Bel-Kulud'', ''Kywlewd'', ''Keled'' alakokban írták.
[[1305]]-ben ''Batand Filius comitis Bulgár de Kulud'' a szomszédos [[Battyán]]ban magához váltotta ''Pathe'' fiainak részbirtokait.
[[1364]]-ben Péterfi Tamás fia János birtokos volt ''Belkulud''on.
[[1412]]-ben [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai nádor]] ítélőlevelében többek között Treutul Miklós birtokaként van említve.
[[1416]]-ban ''Kylywd'' birtokosa a fehérvári [[káptalan]].
[[1435]]-ben Lévai Cseh Péter [[Macsói bánság|macsói bán]] volt ''Kylivod'' (Küllőd) birtokosa.
[[1466]]-ban Cseh Péter fia László birtokaként említik ''Belkulu''t.
[[1482]]-ben ''Kewlwd'' már erődként szerepel Geszti Mihály birtokában.
[[Fájl:Békavár romjai.jpg|bélyeg|bal|196px|Békavár romjai]]
[[1483]]-ban Geszti Mihálynak Kis Mihály nevű békavári várnagya megtámadta a gyűlésbe menő [[Bodrog vármegye]]i alispánt. E két utóbbi adatból kitűnik, hogy Békavár és ''Kollut'' (Küllőd) azonosak.
A község határában most is van ''Békavár'' nevű dűlő, amelyet a falu mai német lakosai ''Schlossriegel''nek neveznek. E várban volt a [[ferences rend]]iek [[kolostor]]a is, mely [[1526]]-ban elpusztult.
[[1503]]-ban Cseh Zsigmond zálogba adja ''Kis-Kewleud'', ''Nagy-Kewleud'' nevű birtokait mostohaapjának, Haraszti Ferencnek.
[[1526]]-ban [[Tomori Pál]] és [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] a Dunán itt kelnek át, hogy csatlakozzanak a királyi sereghez.
[[1529]]-ben, amikor a [[Oszmán Birodalom|török]] [[Mohács]]hoz közeledett, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] Küllődnél kelt át a [[Duna]] vizén, és a mohácsi síkon találkozott a török haddal.
[[1688]]-ban a császári sereg [[Dunaszekcső|Szekcsőnél]] a Dunán átkelve július 6-án Kolutig ért.
A [[török hódoltság|török uralom]] végére a település lakossága megfogyatkozott, Bács megye [[1699]] évi összeírásakor csak tizenhat gazdát találtak itt.
A török időkben elnéptelenedett településen a [[18. század]]ban [[magyarok]], [[németek]] és [[szerbek]] telepedtek le. A [[második világháború]] után, főleg a magyar határhoz közel fekvő település etnikai arányainak megváltoztatása végett 436 fő [[horvátország]]i szerbet telepítettek a faluba, elsősorban [[Lika (tájegység)|Lika]] és [[Gorski kotar]] vidékekről. A községet ma főképp ezeknek a családoknak az utódai lakják.
== Békavár ==
Küllőd határában, a falutól északra a [[Duna]] ártéri rétjei találhatók. Itt van a hajdani '''Békavár''' község helye, mely az 1768-as térképen még szerepelt, a ''castrum Bekavár'' romjairól [[Csánki Dezső]] is megemlékezik. Okleveles nyomok szerint a [[küllődi vár]]ral azonos, melyet [[1482]]-ben Geszti Mihály uralt, a várnagya pedig Kis Mihály volt.
A hagyomány szerint ez a [[vár]] a [[dunántúl]]i [[Kiskőszeg]] hegyivárral lánccal volt összekötve, hogy a Dunán megállítsák a hajókat.
== Népesség ==
=== Demográfiai változások ===
{{dem|
1948=2927|
1953=2877|
1961=2597|
1971=2148|
1981=1886|
1991=1710|
2002=1710<ref name="stats9">{{SK9}}</ref>|
}}
=== Etnikai összetétel ===
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 1359
| align="right" | 79,47
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]]
| align="right" | 133
| align="right" | 7,77
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 128
| align="right" | 7,48
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 28
| align="right" | 1,63
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Muszlimok (etnikum)|Muzulmánok]]
| align="right" | 4
| align="right" | 0,23
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Macedónok]]
| align="right" | 3
| align="right" | 0,17
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,11
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,11
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Ruszinok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,05
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,05
|-
| style="background:#f3fff3;" | Egyéb/Ismeretlen<ref name="stats1">{{SK1}}</ref>
|}
== Gazdasága ==
A mezőgazdasági jellegű település területe 4334 [[hektár|ha]], amelynek mintegy 67%-a szántó. A falu gazdaságának fontos elemét képezi a kb. 200 [[hektár|ha]] területű, mesterséges [[halastó]]. Ezenkívül működik a faluban egy [[1925]]-ben épült téglagyár is.
== Nevezetességek ==
* Vadaspark.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Csánki}}
* {{Borovszky}}. Bács-Bodrog vármegye
* [http://www.soinfo.org/so_sela.php?selo=kolut&sid=5d619f65cb3a3aea04301a392cff0437 SOinfo.org] {{Nyelvikon|en|Szerb}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://vajdasag.rs/Küllőd Küllőd története] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/K%C3%BCll%C5%91d |date=20191231142619 }}
{{Nyugat-bácskai_körzet_települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vajdaság|-|}}
[[Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései]]
[[Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései]]