Izsépfalu
| Izsépfalu (Ižipovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1286 | ||
| Polgármester | Milan Franko | ||
| Irányítószám | 032 23 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 598 m | ||
| Terület | 2,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 08′ 25″, k. h. 19° 29′ 28″49.140278°N 19.491111°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 25″, k. h. 19° 29′ 28″49.140278°N 19.491111°E | |||
| Izsépfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izsépfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Izsépfalu (szlovákul Ižipovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 12 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Első írásos említése 1286-ból származik, amikor a mai község területét IV. László király Keve fiainak: Benedeknek és Istvánnak adja. A falu a 14. században Szielnic határában keletkezett, lakói földművesek voltak. 1391-ben „que nunc vocatur Isipfalva” alakban szerepel egy oklevélben. 1506-ban „Izipfalwa”, 1521-ben „Izyphaza”, 1525-ben „Isypowycz” alakban szerepel a különböző okiratokban. 1784-ben 33 háza és 192 lakosa volt, közülük 41 nemes. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISIPFALVA. Tót falu Líptó Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tarnóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, fája tűzre van.”[1] 1828-ban 19 házában 184 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izsépfalva, (Izsipovicze), tót falu, Liptó vmegyében: 15 kath., 169 evang. lak. Több urasági lakházak. F. u. Dobák, Csemniczky s a t.”[2] A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 143, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 86 szlovák lakosa volt. 2011-ben 89 lakosából 86 szlovák.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
Külső hivatkozások
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
