1994-es közgyűlési választások Bács-Kiskun megyében
Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Dudva 2023. augusztus 31., 17:30-kor történt szerkesztése után volt. (Bács-Kiskun megye kategória eltávolítva; Bács-Kiskun megye politikai élete kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Bács-Kiskun megyében több mint százötvenezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, második helyen az FKGP listája végzett. Hasonló eredményt ért el az SZDSZ, illetve a KDNP és az MDF közös listája. Bejutott még a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, továbbá a Nagycsaládosok Országos Egyletének, a kiskunhalasi polgári körnek, valamint a megyei nyugdíjasok egy-egy megbízottja.
Három megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.
A választások után az MSZP, az FKGP és a Fidesz állapodott meg együttműködésről.
A közgyűlés új elnöke Balogh László, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Bács-Kiskun megyében a közgyűlés létszáma 46 fő volt. A kistelepülési választókerületben 27, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Kecskemét, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 105 községének és nagyközségének, illetve tizenegy városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg kétötödük tízezer fősnél népesebb településeken élt.
A legkevesebb választópolgár a megye északnyugati részén található Újsolt (170) és a déli államhatár mentén fekvő Bácsszentgyörgy (206) községekben élt, míg a legtöbb Kiskunhalas (23 268), Kiskunfélegyháza (26 404) és Baja (30 824) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 11-én került sor. Ezen a napon ellenjelöltek nélkül, elsöprő többséggel megválasztották a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét is. Az elnöki széket Kőtörő Miklós, a megyei tanács közgazdasági osztályvezetője, az alelnökit pedig Balogh László, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetője foglalhatta el.[6]
Jelöltállítás
Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben 9-9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 341 volt (197+144).
A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hét országos párt mellett négy társadalmi és két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Bács-Kiskun megyei kistelepülési választókerületben ez 1032, a középvárosiban 713 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az MDF és a KDNP közösen indultak a választáson, a kistelepülési választókerületben KDNP-MDF, a középvárosiban MDF-KDNP fölállásban. A többi párt önállóan állított listát.
Mind a két választkerületben megmérettette magát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A kistelepülési polgárok bizalmát kérték a megyei sportszövetségek, valamint a közös listát állító német és horvát nemzetiségi szervezetek. A középvárosi választók kegyeiért a megyei nyugdíjas szövetség, illetve a kiskunhalasi Városi Polgári Kör szállt még versenybe.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A választás menetében nagyobb zavarról nem született tudósítás. A szavazás napján Harta községben fél órára kimaradt az áramszolgáltatás, ezalatt petróleumlámpával világítottak.[10]
A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 153 ezer vett részt a választásokon (44%). Közülük tizenegyezren szavaztak érvénytelenül (7,3%).
A részvételi hajlandóság eltérő volt a két választókerületben, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 48%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány alig haladta meg a 37%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Bácsszentgyörgy, 81%), a legalacsonyabb pedig a Kecskemét határában fekvő Helvécián volt (32%).
Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,8%-6,5%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12]
Közel negyvenezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem tízezer vokssal elmaradva az FKGP következett. A szocialisták 13, a kisgazdák 10 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Ugyan a KDNP és az MDF közös listái bő ezer támogatóval többet mondhattak magukénak, mint a szabaddemokraták, mégis – a mandátumkiosztás sajátosságai miatt – utóbbi nyolc, a jobboldali szövetség pedig csak hét képviselői helyet kapott. Bejutott még a Fidesz három, a Munkáspárt kettő, valamint a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a kiskunhalasi polgári kör egy-egy megbízottja.
A választás nagyobbrészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 27, míg a középvárosi kerületben 19 képviselői helyet osztottak ki.
A kistelepülési választókerületben 82 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A legtöbb szavazat, több mint 26 ezer az MSZP listájára érkezett. Második helyen az FKGP végzett, nagyjából ötezer vokssal lemaradva a szocialistáktól. A KDNP és az MDF közös listája harmadik lett, közel 13 ezer támogatóval. Alig másfél ezer szavazattal lemaradva az SZDSZ követte őket. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és a nagycsaládosok egyesülete. Bő kétszázötven szavazattal maradt el a bejutástól a megyei sportszövetségek listja, és több mint ezerrel a német és horvát nemzetiség szövetség.
A szocialisták 8, a kisgazdák 7 képviselői helyhez jutottak ebben a választókerületben. A KDNP-MDF listának és az SZDSZ-nek 4-4, a Fidesz-nek 2, míg a nagycsaládosoknak és a Munkáspártnak egy-egy további megyeházi szék jutott még.
A középvárosi választókerületben közel 50 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede a szocialisták, bő hatoda pedig az SZDSZ listájára érkezett. Előbbi öt, utóbbi négy közgyűlési helyhez jutott ebben a kerületben. Három-három képviselői hellyel gazdagodott az MDF-KDNP szövetség, valamint a kisgazdák, eggyel-eggyel pedig további négy szervezet (a kiskunhalasi Városi Polgári Kör, a megyei nyugdíjas szervezet, a Fidesz és a Munkáspárt). A nagycsaládosok listájának közel háromszáz voks hiányzott a bejutáshoz.
Hat lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, ebből négy átlépte azt, kettő pedig alatt maradt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mindkét választókerületben a küszöb közelében ért el támogatottságot, a kistelepülési kerületben átlépte azt, míg a középvárosiban alatta maradt. A Fidesz a középvárosi, a Sportszövetségek listája a kistelepülési kerületben került a küszöb közelébe, az előbbi átlépte azt, az utóbbi elmaradt ettől. A legszorosabb eredményeket a Munkáspárt listái érték el, mind a két választókerületben alig egy ezrelékkel lépték át a bejutási küszöböt.
Másfél héttel a választások után három párt kötött együttműködési megállapodást. Az MSZP, az FKGP és a Fidesz összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Az együttműködésben rögzítették a közös elnökjelölt személyét, továbbá azt is, hogy a három alelnöki helyből kettőt a kisgazdák, egyet pedig a fiatal demokraták kapnak meg. Az elnöki székbe Balogh Lászlót, a szocialisták képviselőjét, az 1990 óta hivatalban lévő alelnököt jelölték.[13]
A választások utáni hetek megrázó eseménye volt, hogy december 22-én autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.[14] Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.
Az alakuló ülésére végül január 6-án került sor a kecskeméti megyeházán. A közgyűlés elnöki tisztségére Balogh László kapott bizalmat, 33 támogató szavazattal. Alelnökké a kecskeméti Bacsó Mihályt (Fidesz), a lajosmizsei Ádám Pált (FKGP) és a dunapataji Szabó Imrét (FKGP) választották.[15]
↑Az 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés. Így Kötörő Miklós sem pártjelölt volt. Korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, míg 1994-ben pedig az SZDSZ listájáról került be a közgyűlésbe.
↑ 4,04,14,24,3A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑ 8,08,1A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
↑Kiskunhalason a polgármester- és képviselő-választásokon is állított jelölteket a Városi Polgári Kör. A lista első jelöltje Tóth Zoltán, aki Kiskunhalason polgármester-jelölt is volt egyben. Lásd: Jelöltek Kiskunhalason. 1994-es önkormányzati választás. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑ 12,012,1A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
↑Pártok megállapodása. Petőfi Népe, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑Tragikus autóbaleset pp. 1., 3.. Petőfi Népe, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
↑Kőtörő Miklós halálát követően, a kistelepülési SZDSZ lista 5. helyéről Schőn Ferenc került be a megyeházára. A megyei közgyűlés alakuló ülése. Petőfi Népe, 1995. január 3. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
Források
Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
