Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Komárom-Esztergom megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, közel kilencvenezer polgár ment el szavazni. A szavazók kilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Feleannyi szavazatot kapott a második SZDSZ listája, aminek következtében hét jelöltjük került be a megyeházára. Bő ezer szavazattal elmaradva következett az FKGP, majd a további jobboldali pártok. A kisgazdák öt, a KDNP, az MDF és a Fidesz négy-négy helyhez jutott. Bejutott még a csolnoki németek és a Munkáspárt egy-egy képviselője.
Nem került be a közgyűlésbe a Szlovák Szövetség.
A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Kovács György Zoltánt, az MSZP kistelepülési listavezetőjét választották.
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Komárom-Esztergom megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Tatabánya, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 65 községének és nagyközségének, illetve hét városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak ötben éltek tízezernél többen, így csak ez az öt tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 186 ezer volt. A polgárok közel harmada lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.
A legkevesebb választópolgár a megye déli határán, a Bakony lábánál található Aka (210) községben élt, míg a legtöbb Esztergom (22 457) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. Az ötven fős testület kétharmada független képviselő volt.[mti 1]
Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére december 28-án került sor. Az elnöki tisztségre elsöprő többséggel Kovács György Zoltánt, a megyei tanács műszaki főosztályvezetőjét választották meg.[5]
Jelöltállítás
Kilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 7 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 240 volt (122+118).
A listák túlnyomó többségét az országos pártok állították és a jelöltek java része is az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Komárom-Esztergom megyei kistelepülési választókerületben ez 517, a középvárosiban 415 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. (A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében.) Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike önállóan indult mind a két választókerületben. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz a középvárosi kerületben. Két nemzetiségi szervezet, egy német és egy szlovák állított még listát a kistelepülési választókerületben.
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
FKGP
Rezi Árpád
Pallagi Béla
Petőcz Imre
Csipke László
Ihász János
További jelöltek
dr. Hidas János
Pölöskei József
Benkovics László
Szűcs Bálint
Bartus Gyula
Török János
Horváth Miklós
Tisch József
Nagy Dezső
Somogyi Lajos
Farkas Ignác
Dobos Károly
Sujbert Antal
dr. Micskó Tivadar
Baráth János
Svehlik József
Pallagi István
Lipót János
Kaczor Lajosné
KDNP
Csák Lajos
dr. Könözsy László
ifj. Szabó Ferenc
Juhászné Perjés Emőke
Bruckner László
További jelöltek
Kubinger István
dr. Marosi István
Szőke Géza
Szlovák Szöv.
Nagy Mária
Moravcsik Mária
Szivek Ferenc
Gurin Károly
Hévizi Pál
MSZP
dr. Kovács György Zoltán
dr. Bozori Endre
Miskolczi József
Wittmann Ferenc
Haracska Ferenc
További jelöltek
Szajki Mihály
dr. Horváth Györgyike
Pálfy Imre
Dobos János
Mandusitz Ferenc
Pápai Tibor
Balázs László
Reményi Imre
Kapronczai György
ifj. Csenki Mihály
Czigány Tibor
Péntek Lajos
Madari Ferenc
Hartdégen József
Balom Lászlóné
Szabó Antal
Hajdók Levente
Finker József
Csolnoki Németek
Bérces József
Háberfelner László
Hartdégen Sándor
Nagy György
Hárs Gyuláné
További jelöltek
Pothorszki Lászlóné
MDF
Bánffy Miklós
Müller János
Kátai Ferenc
Perjés Károly
Bodnár Béla
További jelöltek
Péntek Lőrinc
dr. Kalocsai László
Vöröskői István
Tóth Ferenc
Hamvas Andrásné
Kiss László
dr. Szinyi Károly
dr. Hargiatai Zoltán
Joó József
dr. Pártos Géza
Piukovics Lajos
Kerperné Páldi Irén
Pálmai József
Lelkes László
Kiss Andrásné
Mészáros Árpád
SZDSZ
dr. Freund Tamás
Gelencsér Géza
Miavecz Jenő
Bánsági György
Dénes László
További jelöltek
Fekete Ernő
Katonka Antal
Fülöp István
dr. Dávid Anna
Buda Árpád
Tréznik János
Biermann Margit
Sütő Miklós
Kiss János
Malárik István
Babirák András
Beigelbeck Ottó
Bencsik István
Horváth László
Marton László
Fidesz
Popovics György
Ruchti Róbert László
Peresztegi László
Schlepp Tibor
Farda László
További jelöltek
Farkas István
Malomosoki László
Kollár István
Baracs Zsoltné
ifj. Tafferner József
Horváth Imre
Dienes Annamária Éva
Cseh László
Horváth Sándor
Glász Gábor
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
KDNP
dr. Benya László
Sipos Imre
Király Ferenc
Juhász Ferenc
dr. Tóth József
További jelöltek
Túri László
dr. Gyöngyös György
Gyökér Lajos
Mura József
MDF
Karikó Balázs
Barassó Csaba
Horváth Zsolt
Dorsich Mátyás
dr. Gergely Sándor
További jelöltek
Szegi János
Kaszál József
Szalontay Csaba
Cserhalmi Gyula
dr. Antalics Mihály
Lovács Attila
Oroszlámos György
dr. Szalai László
Oláh László
Bánfalvi György
Papp László
SZDSZ
Bencsik János
dr. Varga Győző
Kerti Katalin
Tamás Istvánné
dr. Biró Gábor
További jelöltek
Miklós Ákos
Vas József
Schwarczenberger István
dr. Kakuk Elemér
Németh László
Holzhacker Mihályné
Rideg Ferenc
Füleki Györgyné
Paál Anikó
Béres Tiborné
Marton Györgyi
Lőwi Vilmos
Moravcsik Ágnes
MSZP
dr. Gábris József
Gerébi Ákos Gyula
Schmidt József
dr. Lengyel Jenő
dr. Tittmann János
További jelöltek
dr. Hargitai Ferenc
dr. Neiger M. Tibor
Nagy János
Papp Gabriella
Székely Antal
Koppány Csaba
Hégli Gábor
Lukács Lászlóné
Tóth József
Mohácsi Lajos
Lazók Zoltán
Győri István
Szalánczay Péter
Komjáthy László
dr. Haller Zoltán
Golda Imre
Rajnai Gábor
Kerekes Tibor
dr. Bartalos József
dr. Juhász Anna
Szedlák János
Mészáros Gyula
Novák József
Metzger Gyula
dr. Kovássy László
Rajnai Miklós
dr. Várnai Tibor
Fidesz
dr. Sunyovszki Károly
Hetényi Tamás
Lendvai Imre
Sztruhár Gyula
Knapp János Pál
További jelöltek
Forgó Mihály
Molnár Attila
Modrián Vilmos
Ács Gábor
Rátkai Tamás
Tasnádi Miklós
Albert János
Kürtösi Tibor
Mike Éva Judit
Takács Károly
Chalupa Zoltán
Száraz Róbert
Cselenyák Imre
FKGP
Gula Sándor
Dávidházy Miklós
Sárossiné Nagy Ildikó
dr. Burány Mihály
Ádám Róbert János
További jelöltek
Schunder József
ifj. Csóka Ferenc
Kostyál Mihály
Gucsi-Véghné Dobos Éva
Hajósi Béla
Munkáspárt
dr. Sas Gyula
Horváth Mihályné
Szilágyiné dr. Uzonyi Erzsébet
Kaufmann László
Hubácsek Sándor
További jelöltek
Varga János
dr. Osvald Lajos
dr. Török Endre
Szendi Ferenc
Tóth István
Hédai Lajosné
Nagy Tibor
Kockás Tibor
Jugovics József
Benyőcs Ferenc
Kampány
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A 186 ezer szavazásra jogosult polgárból 88 ezer vett részt a választásokon (47%). Közülük ötezren szavaztak érvénytelenül (5,8%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Mogyorósbányán és Vértessomlón volt a legmagasabb (74%-74%), a legalacsonyabb pedig Dorogon (32%).
Az érvénytelen szavazatok aránya mindkét választókerületben magas volt, a kistelepüléseken minden tizenötödik, a középvárosokban minden huszadik polgár szavazott érvénytelelnül (6,4%-4,7%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[8][9]
Az MSZP végzett az első helyen, a szavazatok harmadát szerezte meg. Második helyen a szabaddemokraták végeztek, fele annyit voksot begyűjtve, mint a szocialisták. Bő ezer szavazattal követték őket a kisgazdák. Hasonló támogatottságot tudhatott magáénak a KDNP, az MDF és a Fidesz. Bejutott még a közgyűlésbe a csolnoki németek és a Munkáspárt listája, kimaradt viszont a szlovák nemzetiségi szövetség.
A szocialisták és az SZDSZ együttesen a képviselői székek többségével bírt. A három jobboldali párt a közgyűlési helyek harmadát birtokolta.
A listák többsége esetében a mandátumok elosztása megfelelt a szavazati arányoknak, ám a kisgazdák és a németek némileg alacsonyabb képviseleti arányhoz jutottak, mint amennyi a voksok alapján járt volna nekik.
A választás döntő részben a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 32, míg a középvárosi kerületben 9 képviselői helyet osztottak ki.
A kistelepülési választókerületben 52 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmadát a szocialisták kapták, míg a kisgazdák minden ötödik polgár bizalmát nyerték el. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek hét és félezer szavazattal. Négyezer körül volt a kereszténydemokraták, a demokrata fórumosok és a fiatal demokraták támogatóinak száma. A bejutási küszöböt ebben a kerületben 2073 szavazat jelentette. A német nemzetiségi szervezet bő nyolcszáz e fölött teljesített, míg a szlovák lista ugyanennyivel maradt el tőle.
A középvárosi választókerületben 31 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az élen a szocialisták listája végzett közel tízezer vokssal. Hat és félezer polgár bizalmát nyerték el a szabaddemokraták. Tíz százalék körül eredményt ért el a KDNP, az MDF, a Fidesz és az FKGP listája is. A bejutási küszöb 1229 szavazat volt, amit bő félezerrel lépett át az utolsó helyezett Munkáspárt listja is.
Az új közgyűlés alakuló ülésére december 22-én került sor. Ezen az ülésen újra a közgyűlés elnökvé választották Kovács György Zoltánt. A negyven fős testületből 37-en támogatták a régi-új elnököt.[10]
A következő ülésen, január 26-án került sor az alelnökök választására. Eredetileg három jelöltet állították, ám csak ketten kapták meg a szükséges támogatást. Így Varga Győző (SZDSZ) és Sunyovszki Károly (Fidesz) foglalhatták el az alelnöki székeket.[11]
↑ 3,03,13,2A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑ 9,09,1A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
↑Varga Győzőt (SZDSZ) 30, Sunyovszki Károlyt (Fidesz) 28 képviselő támogatta, míg Rezi Árpád (FKGP) csak 13 fő bizalmát nyerte el, így ő nem lett alelnök. Két alelnök és egy aljegyző pp. 1-2., 1995. január 27. (Hozzáférés: 2018. május 9.)
A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).
↑MTI hír: „Végelszámolás - leköszönt a Komárom-Esztergom megyei tanács vb.”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 18. (Hozzáférés: 2018. május 9.)
Források
Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. május 3.)