Tótgyarmat
| Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) | |||
 | |||
| Tótgyarmat látképe nyugat felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1919 | ||
| Polgármester | Denisa Árvayová | ||
| Irányítószám | 991 07 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 148 m | ||
| Terület | 10,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°E | |||
| Tótgyarmat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótgyarmat témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tótgyarmat[1] (szlovákul: Slovenské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 1920 előtt Balassagyarmat része volt.
Fekvése
Nagykürtöstől 18 km-re délre, a magyar határ mellett, az Ipoly jobb partján, Balassagyarmattal szemközt található.
Története
Tótgyarmat Balassagyarmatnak a trianoni békeszerződés után a határ szlovák oldalán maradt része, ezért a település korábbi története megegyezik a város történetével. A falu területe 1918 előtt Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. Az önálló Tótgyarmat tehát csak 1920-ban keletkezett úgy, hogy mivel az új határt az Ipoly folyó középvonalán húzták meg, a határ Balassagyarmat területét átvágta (hasonlóan Komáromhoz vagy Nagylakhoz). A városnak az Ipolytól északra fekvő területei: az Újtelep, a város szőlőhegyei, valamint az itt álló tégla és cserépgyár Csehszlovákiához kerültek. A mai falu első lakói szőlőtermesztők voltak, akik a magyaroktól megvásárolták a pincéket és hozzá tartozó szőlőket. Őket a magyarok egyszerűen csak pincéseknek nevezték. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt, a második világháború után viszont visszakerült Csehszlovákiához. Termelőszövetkezetét 1949-ben alapították, 1964-ben állami tulajdonba került. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi tégla és betonelemgyárban dolgoztak. 1993-ig volt Csehszlovákia része, majd annak szétszakadása óta Szlovákiához tartozik. 2007-ig közúti határátkelő volt Magyarország (Balassagyarmat) felé. Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez való csatlakozásával viszont megszűnt a határellenőrzés.
Népessége
2001-ben 574 lakosából 454 szlovák és 110 magyar. 2011-ben 565 lakosából 407 szlovák, 76 magyar és 39 roma.
Neves személyek
- Itt született 1935-ben Stanislav Šiška szlovák régész.
Nevezetességei
- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1991 és 1993 között épült.
Jegyzetek
- ↑ Szlovákiai nevek. A 78. ülés döntései pp. 3. Földrajzinév-bizottság, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
Külső hivatkozások
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
