Kürtösújfalu
| Kürtösújfalu (Nová Ves) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1473 | ||
| Polgármester | Marian Varholák | ||
| Irányítószám | 991 05 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Terület | 8,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″48.168611°N 19.364722°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″48.168611°N 19.364722°E | |||
| Kürtösújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtösújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kürtösújfalu (1899-ig Kisújfalu, szlovákul: Nová Ves) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
Nagykürtöstől 5 km-re délre, a Kürtös-patak bal partján fekszik.
Története
A település a 14. században keletkezett, 1473-ban "Wyfalw" alakban említik először. Kékkő várának uradalmához tartozott. 1544 és 1593 között a török hódoltság részévé vált. A 17. század első felének harcaiban elpusztult és csak a 18. század elején telepítették újra. 1848-ig a divényi és a kékkői uradalom része volt. 1828-ban 53 házában 439 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Vályi András szerint "ÚJFALU. Kis Újfalu. Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sklabonyának szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, vőlgyes."[1] A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 308 lakosából 253 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 382 lakosából 349 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 382 lakosából 343 csehszlovák, 31 magyar és 8 állampolgárság nélküli volt. Ebből 355 római katolikus, 20 evangélikus és 7 izraelita vallású volt. 1930-ban 441 lakosából 405 csehszlovák, 26 magyar és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 401 római katolikus, 29 evangélikus és 11 izraelita vallású volt. 1970-ben 500 lakosából 488 szlovák, 8 magyar és 4 ismeretlen nemzetiségű volt. 2001-ben 358 lakosából 337 szlovák és 2 magyar volt. 2011-ben 401 lakosából 391 szlovák, 6 cseh, 2 magyar és 2 ismeretlen nemzetiségű volt. 2021-ben 441 lakosából 396 (+2) szlovák, 8 (+1) magyar, (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ ma7.sk
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
