Hidroplánkikötő (Tallinn)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2023. március 21., 12:08-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.3)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Hidroplánkikötő
A Lennusadam légi felvételen
A Lennusadam légi felvételen
ElhelyezkedésTallinn
Észtország
FenntartóÉszt Tengerészeti Múzeum
Elhelyezkedése
Hidroplánkikötő (Tallinn)
Hidroplánkikötő
Hidroplánkikötő
Pozíció Tallinn térképén
é. sz. 59° 27′ 19″, k. h. 24° 44′ 13″59.455167°N 24.737000°EKoordináták: é. sz. 59° 27′ 19″, k. h. 24° 44′ 13″59.455167°N 24.737000°E
A Hidroplánkikötő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidroplánkikötő témájú médiaállományokat.
A Lembit tengeralattjáró

A Hidroplánkikötő (észtül: Lennusadam) Észtország fővárosában, Tallinnban a Tallinni-öböl partján található egykori vízi repülőtér a hozzá tartozó vasbeton hangárokkal. 2012-től az Észt Tengerészeti Múzeum egyik kiállítóhelye.

Története

A vízi repülőgépeknek szánt bázis létrehozása 1912–1913-ban kezdődött el. A létesítményt az orosz Nagy Péter tengeri erődítési vonal részeként tervezték. A repülőtérről felszálló gépek feladata a Finn-öböl védelme lett volna. A tervezésre és kivitelezésre kiírt pályázatot a dán Christiani & Nielsen cég nyerte el. A projekt irányítója Sven Schultz volt. A hangárokhoz az akkor úttörő eljárásnak számító beton héjszerkezetet terveztek. Az első világháború kitörése miatt az építkezés késett. Csak 1916–1917-ben folyt az építkezés. Amikor 1917-ben a háborús helyzet miatt leállították az építkezést, két hangár teljesen elkészült, a harmadik azonban befejezetlen maradt. A várost elfoglaló német csapatok lezárták a hangárokat, majd később vízi repülőgépek tárolására használták. Az 1920-as, 1930-as években a létesítményt eredeti funkciójában használták, észt vízi repülőgépek állomásoztak ott. Az 1939-es szovjet megszállás után a Vörös Hadsereg katonai célokra, raktárnak használta az épületet, repülőgép-hangárként már később sem használták. A második világháború utáni szovjet időszakban elhanyagolt, romos állapotban volt. 1988-ban kulturális létesítménynek nyilvánították. 1996-ban műemléki védelmet kapott. A 2000-es évek elején felújították és az Észt Tengerészeti Múzeum kiállítóhelye lett, melyet 2012-ben nyitottak meg.

Hangárok

Kiállított hajók

További információk