Ozsdola
Ozsdola (Ojdula) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Ozsdola | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527125 | ||
Körzethívószám | 0267 | ||
SIRUTA-kód | 64611 | ||
Népesség | |||
Népesség | 3254 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 2234 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 28,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 595 m | ||
Terület | 112,58 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Ozsdola weboldala | |||
Ozsdola (románul Ojdula) falu Romániában, Kovászna megyében.
Fekvése
Kézdivásárhelytől 12 km-re keletre, a Berecki-hegység lábánál a Kápolna-patak völgyében fekszik. Hilib tartozik hozzá.
Nevének eredete
Nevét a néphagyomány egy Osd nevű székely és itteni birtoka alapján az Osd-ólja szóösszetételből magyarázza.
Története
1332-ben Ysdula néven említik először. 1333-ban Uzdula, 1335-ben Odula néven írták. Az 1567 évi regestrumban Osdola néven, nagyon tekintélyes helységként szerepelt, ekkor már 40 kapuval volt bejegyezve. Határában a Putna-szorosban levő Jáhorosnál láthatók Plájások egykori várának romjai. A Fajló és Égés-patakok közti magas hegycsúcs a Várbérc a helyiek egykori menedékhelye lehetett. A Jáhorosérc nevű helyen a szénsavfeltöréseknél kis fürdőtelep alakult ki. 1910-ben 2633 lakosából 2441 magyar, 191 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
1992-ben 3262 lakosából 3013 magyar, 180 román, 67 cigány 2 német volt.

Látnivalók
- 14. századi temploma az 1802. évi földrengésben elpusztult, mai római katolikus templomát 1818-ban emelték. Szentélyét az egykori Kuun-kastély kápolnája alkotja. A templom közelében van a kastély romja. A falunak ortodox temploma is van.
- Kőlik
- Ozsdolai gyémántok
- Óriáskő
- Gyilkos Göbe
- Fokhagymás (vadon élő fokhagyma)
Híres emberek
- Itt született 1490 körül Kún Kocsárd székely hadvezér.
- Itt született 1880-ban Zsögön Zoltán költő.
- Itt született 1894-ben Szőcs Mihály pedagógiai író, színdarabíró.
- Itt született 1923-ban Nagy Erzsébet költő, műfordító.
- Itt született 1933-ban Angi István zeneesztéta, kritikus, publicista
- Itt született Szígyártó Domokos, az 1956-os forradalom erdélyi megtorlásának egyik áldozata. 1959-ben végezték ki Szamosújváron.
Testvérvárosa
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro