Háromszék vármegye
| Háromszék vármegye (1876-1918) | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Sepsiszentgyörgy | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 83,4% magyar, 15,5% román (1910)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3556,29 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Háromszék vármegye térképe | |||
 | |||
| Háromszék vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háromszék vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Nevében a hármas szám arra utal, hogy területén korábban három különálló székely szék, Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék terült el, amelyek aztán 1562-ben egyesültek. Jelenleg Románia része, egykori területe a mai Kovászna, Brassó és Bákó megyék között oszlik meg.
Földrajz
Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy. Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.
Történelem
Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből. A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye. A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része. A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik, míg Sósmező s 1000 km2 a Keleti Kárpátokból a moldvai Vráncsa és Bákó megyéhez került.
Közigazgatás
A vármegye négy járásra volt felosztva:
- Kézdi járás, székhelye Kézdivásárhely (rendezett tanácsú város is)
- Miklósvári járás, székhelye Nagyajta
- Orbai járás, székhelye Kovászna
- Sepsi járás, székhelye Sepsiszentgyörgy (rendezett tanácsú város is)
Lakosság
Háromszék vármegyének 1880-ban 125 277 lakosa volt,[2] ebből 83,5% magyar, 12,3% román.[1] 1910-ben 148 080 lakosa volt,[2] ebből 83,4% magyar, 15,5% román.[1]
Hivatkozások
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046
- ↑ 2,0 2,1 Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 132. o. ISBN 9632154193
Források
- Háromszék. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Háromszékvármegye iparfejlesztése: vitatárgy. [Sepsiszentgyörgy]: Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara. [1914].
.svg){kind=small}