Révész Ferenc

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>BinBot 2025. február 25., 13:27-kor történt szerkesztése után volt. (Kategóriacsere (helyesírás))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Révész Ferenc
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1948. június 14.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1948. június 15. – 1953. március 18.)
  • az MSZMP KB tagja (1970. november 28. – 1985. április 21.)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeFiumei úti sírkert (12-2-15)[1]
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1956 – 1980
ElődMód Péter
UtódKiss Jenő

Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.)[2] magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.

Élete

Révész Zsigmond (1886–1944) nyomdász, szakszervezeti vezető és Reiner Margit (1889–1970)[3] fia.[4] 1925 és 1930 között a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult. 1930-ban lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd 1931-től 1934-g az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) titkára. Cikkei megjelentek a Népszavában és a Szocializmusban. Politikai munkája, előadásai miatt többször került rendőri felügyelet alá. 1933-tól a Fővárosi Gázműveknél tisztviselőként dolgozott letartóztatásáig, 1938-ig. Hat hónapot toloncházban töltött. Szabadulása után munkaszolgálatra rendelték, s megjárta a keleti frontot is, majd több koncentrációs tábort. 1945-ben Dachauból tért vissza Magyarországra. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták. 1945–48-ban tagja volt az SZDP Központi Vezetőségének és szorosan együttműködött a kommunistákkal. 1945-től 1953-ig országgyűlési képviselő. A két munkáspárt egyesülése után 1948 és 1951 között az MDP agitációs és propaganda osztályát vezette. Az 1949–50. tanévben az ELTE-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének megbízott előadója volt. 1951-től 1956-ig az MTA Könyvtárának osztályvezetője, 1956 és 1980 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója. A Fővárosi Tanács tagja (1956–1971), 1970-től haláláig az MSZMP KB tagja. Egyik szerkesztője volt a Budapest című folyóiratnak. Sírja a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében található.

Magánélete

Felesége Réthy Éva (1928–1983) volt. Gyermekei:

  • Révész Éva (1947)
  • Révész Krisztina (1951)
  • Révész István (1952)

Főbb művei

  • Zola (Budapest, 1939)
  • Csokonai Vitéz Mihály. (Mérleg. Irodalmi antológia. Budapest, 1942)
  • Maxim Gorkij (A szocialista tudás könyvtára, Budapest, 1946)
  • Szabadságeszme a magyar irodalomban (Budapest, 1948)
  • Csokonai Vitéz Mihály (Nagy magyar írók. Budapest, 1948)
  • Hajdu Henrik 1890–1969 (Budapest, 1970)

Díjai, elismerései

  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
  • Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979)
  • Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Révész_Ferenc&oldid=420927”