Hajdu Henrik
| Hajdu Henrik | |
| Született | Klein Henrik Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | könyvtárigazgató (1945–1946, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) |
| Kitüntetései | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1945 – 1946 | |
| Előd | Enyvvári Jenő |
| Utód | Dienes László |
| A Fővárosi Levéltár igazgatója | |
| Hivatali idő 1948 – 1952 | |
| Előd | Kovács Lajos |
| Utód | Wellmann Imre |
Hajdu Henrik, születési és 1913-ig használt nevén Klein Henrik[2] (Újpest, 1890. december 20.[3] – Budapest, 1969. május 30.)[4][5] magyar műfordító, író, költő.
Élete
Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete Versek címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a Nyugat szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, 1915-től jelentek meg fordításai. 1917-ben áttért az unitárius hitre. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. 1921-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét 1924-ig viselte. A Bethlen–Peyer-paktum megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik megalapítója volt. 1925-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az 1920-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, Andersen Nexø, Hamsun, Ibsen, Pontoppidan, Undset műveinek tolmácsolója. 1927-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a Népszava külső munkatársaként is dolgozott. 1939-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. 1948-tól 1953-ig a Fővárosi Levéltárat vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése.
Magánélete
Házastársa Zwickl Vilma (1888–1966)[6] volt, Zwickl József és Harrer Ilona lánya, akit 1913. május 12-én Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[7] Elváltak.
Művei
- Versek (Budapest, 1909)
- Skandináv líra (Újpest, 1935)
- Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Budapest, 1947)
- Martin Andersen Nexö (Új Hang, 1954)
- A zsargon dicsérete (Új Írás, 1962)
- Skandináv költők (szerkesztette és fordította, Budapest, 1964)
- Ibsen színművei (I-II., fordította és szerkesztette, Budapest, 1966)
- A magyar Ibsen elé (Nagyvilág, 1967)
Díjai, elismerései
- Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
- Norvég Szent Olaf-érdemrend (1969)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63606/1913. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1059. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 45. oldal 10. sor
- ↑ Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 136/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Meghalt Hajdu Henrik (1969. június 3.) Magyar Nemzet, 25. évfolyam, 126. szám, 4. oldal
- ↑ Zwickl Vilma halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 843/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 603/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 176. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 337. o. Online elérés
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Fővárosi Könyvtár) vezetői | ||
|---|---|---|
|  | |
