Öngyújtó

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Bináris 2023. április 7., 18:39-kor történt szerkesztése után volt. (Kategória pontosítása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Zippo
Szikrázó tűzköves, hagyományos, égő öngyújtó
Aranyozott Dupont öngyújtó
Piezoelektromos gyújtó

Az öngyújtó egy kis méretű eszköz, mely alkalmas láng létrehozására, és ennek segítségével tűzgyújtásra. Napjainkban leginkább a dohányzás elengedhetetlen kelléke. Az első öngyújtót Johann Wolfgang Döbereiner[1] német kémikus készítette 1823-ban. Korábban tűzgyújtásra csak egyszerűbb, bár jóval nehézkesebben kezelhető tűzszerszámokat használtak.[2]

Felépítése, működése

Eldobható öngyújtó szerkezete

Felépítését tekintve számos változatban kapható, de alapvetően mind ugyanazon az elven működik: az eldobható öngyújtókban van egy folyékony gázzal (többnyire butánnal) töltött fém vagy műanyag tartály, melyből egy szabályozható szelepen keresztül távozik a gáz, amit egy szikra gyújt be. A szikra származhat tűzkőtől, újabban ferrocériumtól (vas-cérium ötvözet) vagy egy apró piezoelektromos kapcsolótól. Az első gáztöltésű öngyújtók elég drága, társadalmi státuszt is jelző, sokszor nemesfémből készült, vagy nemesfémbevonatú újratölthető eszközök voltak.[3] A gáztöltésűek előtt már korábban léteztek hagyományos benzines vagy gázolajos kanócot használó öngyújtók is – kizárólag fém tokozással. A hagyományos (benzines) öngyújtókat gyakran házilag készítették, sokszor háborúból visszamaradt réz töltényhüvelyekből. Az eldobható gáztöltésű öngyújtókat egy időben (takarékossági okokból) átalakították újratölthetővé, a műanyag tartály aljára szerelt kis szelep segítségével, amin keresztül volt csatlakoztatható a töltőpalack. A tartályon található fejrész minden esetben fémből készül, hogy ellenálljon a láng hőhatásának. A szelepből kiáramló gázt tűzköves gyújtó esetén (az ábrán) a felületek dörzsölődése által keletkező szikra, piezokristályt használó gyújtó esetén pedig a kristályhoz kapcsolódó érintkezők között létrejövő elektromos szikra gyújtja be.

Különleges kialakítások

A vihargyújtó esetében nem sárga a láng, hanem halványkék, aminek az az oka, hogy a gáz mellé több levegő kerül az égéstérbe, s ezáltal az égés sokkal tökéletesebb, valamint nagyobb hőt is termel. Ennek a nagyobb hőnek köszönhető, hogy az égés nehezebben szüntethető meg.

Jegyzetek

  1. Johann Wolfgang Döbereiner (német nyelven). [2013. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  2. Tűzszerszámok (magyar nyelven). Magyar Néprajzi Lexikon
  3. Ronson öngyújtók (angol nyelven). [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

Kapcsolódó szócikkek

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Öngyújtó témájú médiaállományokat.