Johann Wolfgang Döbereiner

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Johann Wolfgang Döbereiner
Született1780. december 13.
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaBajor Királyság
Foglalkozása
IskoláiJénai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wolfgang Döbereiner témájú médiaállományokat.

Johann Wolfgang Döbereiner (Hof, 1780. december 13.Jéna, 1849. március 24.) német kémikus.

Élete, munkássága

Egy kocsis fiaként született, kevés lehetősége volt a formális iskolázásra. Aztán gyógyszerésztanoncként dolgozott, miközben széles körben olvasott, és tudományos előadásokon vett részt. Münchbergben gyógyszerészetet tanult, később bölcsészeti, ásvány- és vegytani tanulmányokra adta magát. 1803-ban szülővárosában kémiai gyárat alapított, amellyel azonban ismét felhagyott. 1810-ben a jénai egyetem tanárává hívták meg, mely állásában haláláig működött. Szintén kémiát tanult Strasbourgban. 1823-ban kifejlesztette az öngyújtót, amely ma a dohányzás egyik elengedhetetlen kelléke. A róla elnevezett gyújtókészülék a gyufa általános használata előtt nagyon elterjedt volt. E készülékben cink kénsavval érintkezve, hidrogént fejleszt, mely vékony nyíláson platinataplóra áramlik. A platinatapló ilyenkor izzásig felhevül és a hidrogént meggyújtja. A hangyasavat 1822-ben mesterségesen előállította, az ún. triádokra figyelmeztetve az elemek periódusos rendszerének megállapításához hozzájárult. 1830-ban a Rostocki Egyetem orvosi karán díszdoktori címet kapott.[1] Fiával, Franz Döbereinerrel közösen adták ki a Deutsches Apothekerbuch című munkát (Stuttgart, 1840-55).

Tankönyvei

  • Elemente der pharmacentischen Chemie (1819)
  • Anfangsgründe der Chemie und Stöehiometrie (1826)
  • Grundriss der allgemeinen Chemie (1828)

Tagságai

Jegyzetek

  1. Gisela Boeck: Johann Wolfgang Döbereiner und die Universität Rostock. Kalenderblatt Dezember 2018. Universität Rostock, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Fakultät. (Hozzáférés: 2023. január 22.)
  2. A Leopoldina tagkönyvtára

Források