Dikén-diklorid

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen 80.99.68.131 (vitalap) 2023. július 20., 21:08-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Dikén-diklorid

A dikén-diklorid molekula szerkezete és méretei

A dikén-diklorid modellje
IUPAC-név dikén-diklorid
Más nevek kén-klorid, kén(I)-klorid, kén-klorür
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10025-67-9
RTECS szám WS4300000
SMILES
ClSSCl
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet S2Cl2
Moláris tömeg 135,04 g/mol
Megjelenés sárga-narancssárga folyadék[1]
Sűrűség 1,69 g/cm³ (20 °C), folyadék[1]
Olvadáspont –80 °C[1]
Forráspont 138 °C[1]
Oldhatóság (vízben) víz hatására bomlik
Törésmutató (nD) 1,658
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Maró (C)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
1
2
1
 
R mondatok R14, R20, R25, R29, R35, R50[1]
S mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1]
Lobbanáspont 118 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet 385 °C[1]
LD50 132 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek SCl2
SO2Cl2
SF4
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dikén-diklorid (vagy más néven kén-klorür) a kén és a klór egymással alkotott molekulavegyülete. Képlete S2Cl2. Közönséges körülmények között sárgásbarna színű, olajszerű folyadék. Szaga fojtó, könnyezésre ingerlő hatású. Levegőn füstölög. Víz hatására hidrolizál. Jól oldódik apoláris oldószerekben (például alkoholban dietil-éterben, szénkénegben, benzolban). Izgatja a légutakat. Mérgező hatású, akár halált is okozhat.

Kémiai tulajdonságai

A dikén-diklorid a ként nagyon jól oldja, a telített oldat kéntartalma 65%. Az oldáskor dikloro-szulfánok képződnek, ezek általános képlete SnCl2. Ezekben a vegyületekben nagyon sok kénatom kapcsolódik láncszerűen egymáshoz, az összekapcsolódó kénatomok száma a 100-at is megközelítheti. A kaucsuk hideg vulkanizálására alkalmazzák őket. Víz vagy nedvesség hatására hidrolizál, mint általában a nemfémek halogenidjei. A vegyület füstölgését a hidrolízis során fejlődő hidrogén-klorid okozza. A folyamat során először kén-hidrogén és kén-dioxid képződik, ezek egymással reakcióba lépnek és kolloid kén válik ki.

S2Cl2+2H2OSO2+H2S+2HCl
SO2+2H2S2H2O+3S
SO2+H2OH2SO3

Így a nettó reakcióegyenlet:

2S2Cl2+3H2OH2SO3+4HCl+3S

Erős klórozószer, megtámadja a fémeket, kloridokat és szulfidokat képez velük.

Előállítása

Dikén-diklorid előállításakor klórgázt vezetnek kén olvadékába. A képződő terméket desztillálják.

Felhasználása

A kén dikén-dikloridban való oldósakor képződő dikloro-szulfánokat a kaucsuk vulkanizálásakor alkalmazzák. Korábban felhasználták harci gázok gyártására. Alkalmazzák rovarirtószerek előállításakor. A laboratóriumokban vegyszerként használják elemzésekhez.

Források

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások

  1. 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 A dikén-diklorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 17. (JavaScript szükséges) (angolul)